 |
| Gyenyisz Korotkov |
Saját csapat alakításába azután kezdett, hogy 2013-ban részt vett egy tengerjáró hajók őrzésére szakosodott biztonsági vállalat, a Moran Security Group által szervezett, végül kudarcba fulladt akcióban. Akkor papíron olajlelőhelyek védelmére küldték Szíriába a Szláv Hadtest nevű csapatot. Ám súlyos összetűzésbe keveredtek az Iszlám Állam terrorszervezet egységeivel, és idő előtt visszatértek Oroszországba. Az akció két szervezőjét még a moszkvai Vnukovo repülőtéren őrizetbe vette a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, mivel a zsoldostevékenység Oroszországban is büntetendő cselekmény.
Wagner-Utkin az értesülések szerint részben a balul sikerült szíriai akció résztvevőire támaszkodva szervezte meg – hivatalosan nem is létező – cégét, amely jelenleg a délorosz Krasznodári területen, Molkino faluban kiképzőtábort is üzemeltet. A felkészítés idejére havi 80 ezer rubel (mintegy 340 ezer forint), a bevetésekre pedig háromszor ekkora fizetést ígér a jelentkezőknek. Egységei „udvarias zöld emberkékként” már a félsziget orosz elcsatolása előtt ott voltak a Krímben, aztán különböző feladatokat hajtottak végre Kelet-Ukrajnában, tavaly ősszel pedig még az orosz légierő bevetése előtt megjelentek Szíriában.
Folyamatosan 400-600 fős Wagner-alakulat állomásozott az arab országban. Az első hullámban mentek, célra vezették a légierőt és a tüzérséget, kiszorították az ellenséget, mögöttük pedig „vígan bevonultak” a szíriai különleges egységek, nyomukban az orosz állami tévétársaságok stábjaival – mesélték a résztvevők Korotkovnak. A nyilvános szíriai orosz veszteséglistán ma nyolcan szerepelnek (egy katona haláláról szerdán érkezett jelentés), a névsor azonban ennél jóval hosszabb lehet. Igaz, az újságíró szerint nehéz pontosan megbecsülni a zsoldosegységek halottainak számát, amely különösen idén februárban, a Palmüráért vívott harcokban emelkedett meg. – Informátoraim több tucat áldozatról beszéltek, ami hitelesnek tűnik, de ők nem parancsnokok voltak, így csak a saját alegységeikben történtekről tudnak. Úgyhogy akár több száz halott is lehet – mondta az újságíró a Népszabadságnak.
Szavai szerint az orosz légierő jelentős részének távozása után, áprilisban Wagner egységeit is kivonták Szíriából, így a csoport már legfeljebb minimális létszámmal van ott jelen. A riporter úgy véli, hogy hasonló lehet a helyzet Kelet-Ukrajnában is, mert Wagner embereinek „ott most nincs mit csinálniuk, nincs rájuk szükség”. Azt, hogy milyen forrásból finanszírozzák az orosz zsoldosegységeket, Korotkovnak még nem sikerült egyértelműen kiderítenie, mint ahogyan azt sem, honnan van a felszerelésük. Az viszont tény – mondta –, hogy ezek kifejezetten jól felfegyverzett csoportok, még gyalogsági nehézfegyvereik is vannak.
Törvényen kívül
A katonai magáncégek éves összforgalma az ENSZ becslése szerint meghaladja a 100 milliárd dollárt. Nyugaton többnyire kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek, vállalatoknak nyújtanak biztonsági szolgáltatásokat. Oroszországban viszont nincs a tevékenységüket szabályozó törvény, így alapítóik inkább külföldön jegyzik be őket – írta a Gazeta.ru orosz internetes hírportál. 2012-ben, még Vlagyimir Putyin miniszterelnöksége alatt, majd 2014-ben is kezdeményeztek erre vonatkozó jogszabályt, ám az indítvány nem ment át a parlamenten. Feltételezések szerint azért, mert az orosz politikai elit attól tart, hogy a „katonai szolgáltatásokat” nyújtó cégek „alternatív erőközpontokká”, magánhadseregekké válnak. Az orosz fegyveres erőktől ugyanakkor a portál úgy értesült, hogy a törvény hiánya sem akadályozza az együttműködést az ilyen szervezetekkel.
