Az első számú jármű azonosító

A Henry Ford Múzeum igazi amerikai történelemkönyv, van ott alumínium lakóház, hókotró mozdony, rajzfilmes reklámfigura, elektromos roller és repülőember, de kétségtelenül elnöki kocsigyűjteménye a leglátványosabb. A deraborni csarnok kollekciójában látható elegáns hintó, és persze a Fordhoz tartozó Lincoln Continental sorozat. Nem mind, mert az elnöki autók többségét bezúzták. A megmaradt és kiállított modellek mellett fényképes krónikák ismertetik szolgálati útjukat. A legnevezetesebb a dallasi merényletet idézi, ahol Kennedy és felesége a texasi kormányzó társaságában a nyitott autóban nyújt tiszta célpontot a merénylőkne.

A múzeum gyűjteményében van az 1961-es Lincoln Continental, titkosszolgálati kódján X–100-as, immár páncélozva, zárt tetővel, robbanásbiztos padlólemezzel, golyóálló üvegezéssel. Ilyenben utazva nem lőhették volna le az amerikai elnököt azon a bizonyos 1963. november 23–i napon. A merénylet és a szövetségi nyomozás után a Lincoln Continentalt az Ohio állambeli Cincinnatiba szállították, ahol a Hess & Eisenhardt cég a Fehér Ház megrendelésére átépítette. Az újrakárpitozással egy időben tűzálló benzintankot, szétlőve is járóképes kerekeket, valamint hatalmas hajlított golyóálló üveget szereltek a kocsira. A félmillió dolláros költségű átépítés után Lyndon B. Johnson elnöknek nem tetszett sötétkék színe, mert a dallasi  merényletre emlékeztette, ezért a kocsit átfényezték lakk-feketére. Az erősebb motorteljesítményű Quick Fix becenevű Lincoln Continental 1963 karácsonyától szolgálta Johnson elnököt, majd Richard Nixont és Gerard Fordot.

Az első elsőszámú

Bush Budapesten Kattinston a képre a képgalériához
Népszabadság - Sopronyi Gyula Az első amerikai elnök, aki autóba ült, William McKinley volt. A történelmi kísérletre 1899-ben került sor: a jármű a Stanley fivérek által gyártott gőzmeghajtású hintó volt. Kennedyhez hasonlóan egyébként McKinley is merénylet áldozata lett. A későbbi elnökök egy szintén meggyilkolt elődjükről elnevezett márkát, a Lincolnt részesítették előnyben.

A Lincoln az egyetlen az elnökök neveit viselő autómárkák közül, amely ma is létezik. Pedig hajdanán Washingtonok, Jacksonok, Hardingok, Madisonok, Monroe-k, Harrisonok, Grantok, Clevelandek és Rooseveltek is gördültek Amerika útjain. A Henry M. Leland által alapított Lincoln sem lenne már az élők sorában, ha a Ford Motor Company 1922-ben nem vásárolja fel a súlyos anyagi nehézségekkel küzdő üzemet.

Az első elnöki autókaraván Theodore Rooseveltet vitte a Connecticut állambeli Hartfordba. A Columbia Electric Victoria üléseit bordó huzat borította. Az elnök nem lehetett elragadtatva, mert négy évig nem ült autóba – és akkor sem belsőégésű motorosa, hanem  gőzhajtású White kocsit választott. A feljegyzések szerint meg is jegyezte, hogy az automobil az élet apró kellemetlenségei közé tartozik. Még akkor is lovas kocsin közlekedett, amikor az őrzésével megbízott Secret Service emberei már régóta gőzhajtású White-okon követték. Akkoriban egy komoly úriemberhez finoman szólva nem illett az autó: büdös volt, hangos és veszélyes, a polgárok azt tartották róla, hogy az ostoba újgazdagok játékszere. Wodroow Wilson, hat évvel az előtt, hogy 1912-ben elnöknek választották volna, még azon méltatlankodott, mennyire látszik az autósokon a vagyon arroganciája, ami hozzájárul a szocializmus terjedéséhez. (Igaz, később maga is belépett az Amerikai Automobil Szövetségbe. Addigra biztosan meggondolta a dolgot.)

William Taft viszont imádta az autókat, főleg a gyorsakat. Igaz, 1909-es beiktatására még hintón hajtott, viszont később két remekbe szabott Pierce-Arrowst rendelt a Fehér Háznak. A lovaknak ezzel befellegzett, bár az eskűtételre egészen a húszas évek elejéig illett hintón érkezni. A Brougham cég által 1902-ben gyártott beiktatási hintó 1928-ig szolgálta a Fehér Házat – igaz, a legvégén már csak zöldséget hordtak vele a konyhára.

Warren Harding volt az első amerikai elnök, aki maga is vezetett. A Capitoliumtól a Fehér Házig vezető beiktatási parádét egy Packard Twin Six típusú autón vezette fel. A két következő elnök, Coolidge és Hoover Cadillacet választott. Utóbbi nem kis felháborodást keltett, amiért a tomboló gazdasági válság közepette nem átallott tizenhat hengeres gépcsodát rendelni. Megszerethette, mert amikor el kellett hagynia a Fehér Házat, megvásárolta az államtól.

Al Caponétól vették el Roosevelt Caddyjét

Az 1953-as nyitott Cadillac Eldoradóban még bátran integethetett Dwight Eisenhover
Franklyn Delanoe Roosevelt viszont beérte a maffiától elkobzott Caddyvel, mely korábban  Al Capone birtokolt. A páncélozott autóra az élesedő nemzetközi helyzet, és a fenyegető hidegháború miatt is szüksége mutatkozott. FDR egyébként következő autójával is feltűnést keltett. A meghosszabbított és lehajtható tetejű híres Sunshine Special Lincoln ablakai is golyóálló üvegből készültek. A kocsi belső rekeszeit úgy alakították ki, hogy azokban elférjenek a testőrök fegyverei. Tizenegy évig állt szolgálatban, s Roosevelt mindenhová magával vitte. Truman alatt egy Lincoln Cosmopolitan következett, a jó öreg Sunshine Special 1950-ben visszavonult- hová, máshová, mint Dearnbornba- mindene tökéletesen működött, alig volt benne 55 ezer mérföld, de vonalai már kimentek a divatból.

Eisenhovernek a tíz Cosmopolitanból pont az egyetlen nyitott tetszett, viszont utálta, hogy ha fent volt a vászontető, mert nem látszott. Úgyhogy plexitetőt csináltatott rá: ez lett a híres „buboréktetős” Lincoln, amely végül csak 1965-ben került ki az elnöki garázsból. 1961-től azonban már csak kisegítő funkciókat bíztak rá, mert Kennedy elnöksége alatt már a Lincoln új, Continental típusa volt a menő. A „buboréktetős” volt egyébként az egyik legrövidebb elnöki autó: alig tíz centivel több, mint hat méter. A szériakocsit a cincinnati Hess&Eisenhardt cég alakította át az elnök igényeinek megfelelően, és a Secret Service lajstromában ez kapta a bevezetőben már említett X–100-as jelzést. Eisenhower és Nixon a beiktatási ünnepségen egyébként a Chrysler Imperial Parade Car 1952-es modelljében utazott.

1968-ban újabb Lincoln Continental következett – külsőre már az 1969-es modellnek tűnt, a belsejébe épített különleges felszerelésről a Secret Service azóta is hallgat. Annyi biztos, hogy az autót a Lehman-Peterson cég építette át és a Chicago Armor páncélozta.

A testőrségnek se könnyű

Jimmy Carter azonban különcködött: ő a változatosság kedvéért gyalog tette meg a kongresszustól a Fehér Házba vezető mintegy négy kilométeres utat.

A testőrségnek két ellenvetése is volt, egyrészt a merénylet veszélye, másrészt a hideg. A georgiai mogyorófarmer azonban hajlíthatatlan volt. Az utolsó Continental 1977-ben érkezett, Ronald Reagan azután típust váltott, neki jobban tetszett a Cadillac a Fleetwood alapjára épített, exkluzív, egyedileg gyártott Presidential Limousine típusa. Az idősebb Bush a Lincoln Towncar nevű modelljét használta – az elnöki autók közül ez volt az egyik leghosszabb, csaknem 6,7 méteres.

Clinton kapcsán persze az autókról is pajzán történeteket írt az amerikai sajtó. Például egyszer elmesélte, milyen volt a fiatal korában használt Chevrolet El Camino sport-pickup, s hozzátette: – Csak azt ne kérdezzék meg, miért volt puhára bélelve a raktere! Ezért később még sokat kellett magyarázkodnia, s valahogy senki sem hitte el neki, hogy tényleg a csomagok védelme volt a cél. Saját, 1967-es kék Ford Mustang Convertible-ét elnöksége idején egyetlen egyszer vezethette – egy márkatalálkozóra ment el vele.

De Clinton is megnehezítette a Secret Service dolgát, hiszen 1995-ben saját kezűleg kormányozta  kedvenc autóját, a harmincéves születésnapját ünneplő Mustangot az abszolút demokratikus Ford-karavánban.

Az ifjabb Bush texasi ranchán gázüzemű Ford F–250 kisteherautóval fuvarozta vendégeit, például Putyin orosz elnököt vagy Abdallah szaúdi koronaherceget. Egy vezetéstechnikai tréningen Chevrolet Camaro volánja mögé ült, majd büszkén mesélte az újságíróknak, milyen remek vészfordulókat csinált.

Obamobil: tanknak kicsi, autónak nehéz

Az Obamának készült új limuzin páncélzata a Stinger rakétától is megvédi a bennülőket
A legújabb amerikai elnöki autón az első szélvédő tizennégy centiméter vastag, a vezető kilátását rontják az erős és széles oszlopok és merevítők. A különleges páncélzatú, valamint kerámia és különleges borítású karosszéria a Stinger rakétának is ellenáll, ezzel a világ legbiztonságosabb autója, legalábbis ami a fegyveres támadásokat illeti. A borulási teszteken is megfelelt, de az erős, ám alvázas felépítménye miatt nem a legkedvezőbb a gyűrődési mutatója, ám ez csak akkor jelent kockázatot, ha a nyolctonnás páncélos magasabb és nehezebb járművel ütközik.

Az Obamobil különleges keverék, hiszen Chevrolet Suburban terepjáró alvázra építette Cadillac limuzin karosszériát. A V8 hengeres motor 600 lóerőnyi teljesítménye vész esetén akár ezer lóerőre növelhető, igaz, ilyenkor a szokásosnál is gyorsabban kiürül az egyébként is iszákos autó tankja, mely átlagos üzemmódban 120 kilométernyi autózáshoz elég.

Kormányzóként Obama a nem különösen takarékos Hemi motoros Chrysler 300 M modellel járt, elnökjelöltként aztán Ford Escape Hybriddel közlekedett.
A hatalmas elnök Cadillac se nem takarékos, se nem gyors, nem lehet 100 km/óránál nagyobb  sebességgel hajtani, mert nem minden alkatrészét lehetett korlátlanul növelni, hiszen nagyok ugyan a golyóálló gumiabroncsok, de még a 19,5 collos kerekek is határt szabnak a kerámia  féktárcsák méretének. Amíg a száz kilométeres óránkénti sebességgel haladó felvezető autó negyven méteren belül képes megállni, a nyolctonnás elnöki gépnek ehhez legalább másfélszer-kétszer akkora távolság kell.

A titkosszolgálat három Obamobilt rendelt, a páncélozott Cadillacek a General Motors különleges autókat gyártó üzemében készültek Detroitban, ám a tízmillió dolláros megrendelés inkább csak jó reklám, mint üzlet, hiszen nem a válságban lévő General Motors-t, hanem a vészhelyzetbe kerülő elnököt mentheti meg a páncélos, melyet évi egy dollárért bérel a Fehér Ház.

Protokoll Thesisek és kiszolgált Prince Royalok

Az amerikai és mexikói elnöki autóflottában felváltva szolgáltak Lincolnok és Cadillacek, Kanadában Chevrolet Impala a Number One Car. Brazíliában Rolls-Royce szolgál első számú protokollautóként.  Az  európai limuzinpark ennél színesebb. Az orosz államfő és  miniszterelnök korábban ZIM-ben, napjainkban inkább Mercedes S600-asban utazik.

Angela Merkel a német autóipar csúcsmodelljeit váltogatja, a kancellári flottában van Audi A8-as, BMW 7-es és Mercedes S600-as. Silvio Berlusconi miniszterelnök az olasz járműipar gyémántjának is nevezett Lancia Thesisben, az államelnök Giorgio Napolitano Maserati Quattroportéval utazik. Gordon Brown miniszterelnök szolgálati kocsija Jaguar, ami azért pikáns, mert a brit márka már az egykori gyarmat, az indiai Tata tulajdona. Nicolas Sarkozy beiktatásakor Peugeot 607-esben, hétköznapokon többnyire Citroen C6-osban utazik. Beatrix holland királynő hosszított Volvo S80-ast használ 

A japán császári autóparkban korábban Nissanok szolgáltak, ám az 1967 és 1972-ben gyártott  Prince Royalok kiöregedtek és egyre többe került karbantartásuk, ezért az udvar 2006-ban Toyotára váltott. A nyolcüléses Century Royal küszöbei gránitból, kárpitjai gyapjúból készültek, világítását pedig japán rizspapír szűri. Az Akihitó császár és felesége, Micsiko hercegnő által használt Toyota ára százmillió forint.

Évtizedeken át Mercedesek szolgálták a magyar közjogi méltóságokat, akik a győri gyárnak is köszönhetően Audi A8-asra váltottak.

Kapcsolódó cikkek: Massachusetts kormányzója kijelölte Kennedy szenátor utódját | Együttműködik Obama és McCain | Obamánia | Barack Obamát ajánljuk elnöknek | Lejárató gépi hang a konyhánkban