Elnök kerestetik
A kancellár most nem véletlenül emlegette, hogy igyekszik az ellenzékkel közös jelöltet állítani. (A Baloldalt ebből nagyvonalúan kihagyta, akik egyébként amellett érvelnek, hogy a jobbára ceremoniális szerepkörrel bíró, ám egyfajta erkölcsi mércének tekintett államfőt ne a Szövetségi Gyűlés, hanem a nép közvetlenül válassza.)
Az utódjelöltek listáját Thomas de Maiziere védelmi miniszter vezeti, aki bár a CDU tagja, általános tiszteletnek örvend az ellenzék köreiben is. A másik oldalon ugyanez vonatkozik Frank-Walter Steinmeierre, az SPD frakcióvezetőjére, korábbi külügyminiszterre. Ehhez azonban Steinmeiernek fel kéne adnia az ambícióit, hogy 2013-ben kancellárjelölt lehessen. Szóba került Ursula von der Leyen CDU-s miniszter neve is: a hétgyermekes orvosnő már 2010-ben is szívesen indult volna, de Merkel ebben megakadályozta. Von der Leyen lehetne Németország első női elnöke.
Norbert Lammert, a Bundestag népszerű, kitűnő retorikai képességgel bíró elnöke már jelezte, hogy őt egyelőre nem érdekli az államfői poszt. Más kérdés, hogy Merkel nem is jelölné, mert az euroválság kezelésekor magát a kancellárt is kritizálta.
Jó esélye van a 2010-es elnökválasztáson alulmaradt Joachim Gauck neves teológusnak és polgárjogi harcosnak – ha nem tekintené a jelölést presztízsveszteségnek Angela Merkel, és ha a német politika felkészült egy valóban szókimondó államfőre.
Végül ismét emlegetik Klaus Töpfer egykori CDU-s környezetvédelmi minisztert, aki szintén általános tiszteletnek örvend, ám a szocdemek politikai okokból nem szívesen támogatnák: Töpfer akár egy kereszténydemokrata-zöld koalíció előfutára lehet.
A döntésre március 18-ig várni kell – addig Horst Seehofer bajor miniszterelnök látja el az elnöki feladatokat.
De Burkina Fasóba ő sem utazik el: az afrikai ország a lemondás nagy vesztese. Két éve Köhlert várták hivatalos látogatásra, most Wulffot. Ezt hívják rossz időzítésnek.
