Elmeszakértők vizsgálják Breivik beszámíthatóságát
Breiviket hétfőn hallgatta ki először az illetékes bíró. – Breivik azt mondta, hogy Norvégiát akarta megmenteni. Szerinte a kormányzó Munkáspárt teljes csődöt mondott. A szociáldemokratákat tartja felelősnek a muzulmánok tömeges bevándorlásáért, és ezért büntetést érdemelnek. Szavai szerint „erős jelzést kívánt küldeni, de nem volt szándékában ennyi embert megölni” – idézte a Reuters a zárt tárgyalás után Kim Heger bírót.
Breivik a tárgyaláson saját tervezésű egyenruhájában szeretett volna megjelenni. Ezt ugyanúgy nem engedték meg neki, mint hogy felolvasson az internetre feltöltött 1500 oldalas „kiáltványából”. A zárt tárgyalást elsősorban biztonsági okokkal indokolták. A bíróság épülete előtt a Breiviket szállító rendőrségi terepjáróra fiatalok kisebb csoportja támadt, fenyegették, szidalmazták – írta a dpa. Sajtóértesülések szerint Breivik Dél-Franciaországban élő apját a csendőrség hatósági védelem alá helyezte.
Heger bíró a szokásos vizsgálati fogság kétszeresét, nyolc hetes előzetest rendelt el a gyanúsított számára. Az első négy hét alatt teljesen izolálják a külvilágtól, látogatót sem fogadhat, postát sem kaphat. Ezalatt igazságügyi elmeszakértők vizsgálják meg a 32 éves férfit, hogy beszámítható-e. Breivik azt állította, hogy „iszlámellenes szervezetének még két sejtje működik”. A rendőrség ezt a szálat tovább vizsgálja, bár eddig abból indultak ki, hogy a szörnytettére 2002 óta készülő biogazdálkodó „magányos elkövető” volt.
A rendőrség közben korrigálta a halálos áldozatok számát – jelentette a BBC. Ezek szerint az automata fegyverrel felszerelkezett Breivik Utoya szigetén nem 86, hanem 68 embert gyilkolt meg. Az oslói kormánynegyedben elkövetett bombamerénylet nyolc halálos áldozatot követelt. A szigeten azonban még folytatják a kutatást, így nem kizárt, hogy tovább emelkedik az áldozatok száma.
Vége az ártatlanság mítoszának
Sokan úgy gondolták Norvégiában, hogy ott egy jobb társadalmat sikerült létre hozni. Ennek a mítosznak és az „ártatlanság korának” most brutálisan vége szakadt. Norvégia sem különbözik más országoktól, nálunk is létezik egy olyan, az ismeretlenségből érkezett gonosz, akitől senki sem tud megvédeni – erről Janne Haaland Matlary, az Oslói Egyetem politológus professzora beszélt lapunknak.
A volt norvég külügyi államtitkárt Breivik utoyai szörnytette a 2004-es beszláni túszdrámára emlékeztette, amikor csecsen terroristák egy iskolát foglaltak el. A tragédia több mint 330 halálos áldozatot követelt, a halottak között 190 gyermek volt. – Norvégia kis ország, 07/22 valahogy mindenkit érint – mondta Haaland Matlary, aki szerint a norvég közhangulatban nem tapasztalható a bosszúvágy jele vagy az, hogy bárki a halálbüntetés visszaállítását követelje. – Az emberek szomorúak, megrendültek. Ami azért is szembeszökő, mert a norvégokról azt tartják, hogy ritkán mutatnak érzelmeket – tette hozzá. (D. A.)
