Elképesztő a korrupció, jönnek az elitellenesek

– A Podemos és a Sziriza az elit­ellenes politikára épít. Ez akkor működik, ha elképesztő méreteket ölt a korrupció, illetve rá lehet húzni a hagyományos jobb- és baloldali pártokra, hogy „együtt tették tönkre az országot” – jegyzi meg Bíró-Nagy. A Podemos és a Sziriza mellett a portugál Baloldali Blokk is jelentősen megerősödött, ám ők jelenleg kívülről támogatják a szocialisták vezette kisebbségi kormányt.

Pablo Iglesias, a spanyol Podemos vezetője, Franziska Maria Ska Keller német zöldpárti EP-képviselő, Alekszisz Ciprasz, a görög Sziriza elnöke, Pierre Laurent francia kommunista pártelnök és Gregor Gysi, a német Baloldal első embere tavaly szeptember 18-án Athénban a Sziriza választási pártgyűlésén Paul Hanna / Reuters

Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus is egyetért azzal, hogy a radikális és új baloldali pártok megerősödésében szerepet játszott a szociáldemokraták jelentős meggyengülése: – A szavazók elvesztették a bizalmukat a hagyományos baloldali pártokban, ezért nem voksolnak rájuk, míg a jobboldali szavazók továbbra is elmennek választani – mondta a Népszabadságnak Pogátsa, aki szerint a főáramú baloldali pártok (például a brit Munkáspárt, a német SPD, a francia szocialisták, a magyar MSZP) neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát folytattak, amely ellehetetlenítette az alul lévők, a fiatalok és egyre inkább a középosztály esélyeit.

Pogátsa Zoltán

Pogátsa hozzátette, hogy míg Dél- és Nyugat-Európában erős szociáldemokrata fogalomkészlet van, addig Magyarországon vagy Lengyelországban az emberek 20-25 éve nem találkoztak például az osztály fogalmával, amely a baloldaliság közösségteremtő értéke. Ezért minden közösségi vágyat a jobboldal foghat a vitorlájába a „nemzet” fogalmának segítségével. Pogátsa megjegyezte, hogy Közép- és Kelet-Európában épp ezért nehéz – de nem lehetetlen – egy új baloldali pártnak beépülnie a pártrendszerbe.

– Ezekben az országokban van egy rés, amit az új baloldali pártok kitölthetnének. Ezt nagyon nehéz meglépni, mert egy egész baloldali fogalmi, elosztási igazságosságelméleti és szimbolikus kontextust kell felépíteniük – tette hozzá.

Bíró-Nagy András szerint ugyanakkor az egykori szocialista országokban az is diszkreditálja az új radikális baloldali pártokat, hogy több mint negyven évig baloldali egypártrendszer uralkodott bennük. – Ez magyarázza például azt is, hogy Dél-Európában miért nem a szélsőjobb erősödött meg, azokban az országokban jobboldali diktatúrák voltak hosszú évekig – magyarázta az elemző.

Európa más részein a már meglévő szélsőbaloldali és posztkommunista pártok könyvelhettek el növekedést a szavazatok terén. Az 1980-as évek óta nem volt akkora képviselőcsoportja a radikális baloldalnak az Európai Parlamentben, mint most. A mandátumok 6,9%-ával, összesen 52 politikussal képviseltetik magukat az EP-ben.