A bizottság azzal indokolta hozzájárulását, hogy Bécs csak ideiglenesen ellenőrzi az országba belépők úti okmányait, és mihamarabb visszatér a nyitott belső határokhoz. Az osztrák belügyminisztérium az APA hírügynökség szerint kedd délután döntötte el, hogy
ma hajnaltól ellenőrzi az átjárókat Magyarország, valamint Olaszország, Szlovénia és Szlovákia felé.
Az intézkedést lépcsőzetesen vezetik be, és az adott szituációnak megfelelően növelik és csökkentik azok intenzitását. A döntést belbiztonsági szempontokkal indokolták Bécsben.
Werner Faymann osztrák kancellár közben Berlinben töltötte munkanapját, ahol Angela Merkellel próbáltak közelebb jutni a menekültügy rendezéséhez. Ausztria az első számú kárvallottja a németek által bevezetett átmeneti határellenőrzéseknek, mivel a Magyarországról a hatóságok által buszon és vonaton Hegyeshalomig szállított menekültek most náluk rekednek nagy számban. Faymann azonban a jelek szerint nem panaszkodni ment Németországba. A berlini kancellárián kijelentette: senki sem hagyhatja cserben a menedéket kérőket. Szerinte a jelenlegi válság az Európai Unió létét fenyegeti.
Este jött a hír, hogy egyelőre csak belügyminiszteri szinten ülnek asztalhoz szeptember 22-én. Ez arra utalhat, hogy még nem bíznak abban az unió hangadó vezetői, hogy kormányfői szinten egyezségre jutnának, viszont értelmét látják egy esetleges kompromisszum további keresésének. Értesülések szerint a kötelező kvóta kérdése a belügyminiszterek egy része, köztük Pintér Sándor hétfői elutasítása ellenére sem került le a napirendről. Kedden a német sajtóban azt lehetett olvasni, hogy a német–francia tandem még tartózkodik attól, hogy a visegrádi négyeket leszavazva tegyék kötelezővé a menekültek szétosztását. Merkel kedden is kijelentette, hogy nem hisz a kvótát elutasító országok pénzügyi büntetésében. Ilyen viszonylatban azonban „jó zsaru, rossz zsaru” szereposztást játszanak Faymann kancellárral, aki visszatérően követelte a tagállami szolidaritást visszautasító országok megregulázását.
A hírek szerint a német fél is kész arra, hogy a következő csúcson már leszavazzák a kelet-európai ellenállást, amelyre ebben a kérdésben az uniós szabályok lehetőséget biztosítanak.
A két politikus sajtótájékoztatóján egy újságíró azt szerette volna Merkeltől megtudni, nem gondolja-e, hogy barátságos hozzáállásával csak tovább rontott a kialakult helyzeten. A német kancellár a Spiegel Online jelen lévő tudósítója szerint egy mondattal kvázi kormányprogramot hirdetett. „Őszintén megmondva, ha most elkezdünk bocsánatot kérni azért, mert egy vészhelyzetben barátságos arcunkat mutatjuk, akkor ez már nem az én országom”. Ebben a pillanatban világossá vált, hogy
Merkel nem enged döntéséből, Németország nyitott karokkal várja a védelemre szorulókat, és a kancellár elhatározását senki sem kérdőjelezheti meg.
Merkel ugyanakkor segítséget vár az unió többi tagállamától és a Szíriával határos, jelenleg számos menekültet rossz körülmények között befogadó országoktól. Berlin Törökországgal és Jordániával együttműködve szeretné javítani az ott élő szírek életszínvonalát, és ebben a gazdag öböl menti országoktól és az Egyesült Államoktól is segítséget várnak.
A német elképzelések szerint az unión belüli problémákat az csökkenthetné, ha közvetlenül a „fronton” épülnének olyan fogadóállomások, ahol EU-hivatalnokok vállalnák át a menedékkérelmek elbírálását. Ilyen épülhetne Olaszországban és Görögországban, valamint elvileg Magyarországon is, bár az elmúlt napok hazai intézkedései kevés kétséget hagynak afelől, hogy ilyen „hotspot” nálunk nem létesülhetne. Ezekről a fogadópontokról osztanák szét az unió tagállamaira a menedékre jogosult embereket. Merkel kedden is hangsúlyozta: a háború elől futó embereknek védelemre joguk van, de az országot az unión belül nem választhatják ki szabadon.
