A kormánykoalíció ezért úgy döntött, hogy a régiók átszervezését, Románia újrafelosztási folyamatának elkezdését későbbi időpontra halasztják - mondta Kelemen Hunor a Mediafax román hírügynökségnek. Az RMDSZ elnöke szombaton úgy nyilatkozott, hogy a területi-adminisztratív újrafelosztási tárgyalását őszre vagy jövő év elejére szeretnék kitolni. A szövetség nem támogathatja sem az ország nyolc adminisztratív területre való felosztását, sem az úgynevezett 8+2-es verziót, és a helyi közigazgatás átszervezését csak jelenlegi 41 megye keretében képzelik el – fűzte hozzá. A vezető kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) mögött álló Traian Basescu elnök korábban Hargita és Kovászna megye különleges státuszának ígéretével próbálta megegyezésre bírni az RMDSZ-t, ám ezt az ajánlatot elvetette a szövetség.

A PD-L elképzelése szerint egyébként a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentős magyar lélekszámú három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyével, így az újonnan létrehozandó „óriásmegyében" a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el. A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem tenné ki.

A közigazgatási reform halasztását már Elena Udrea PD-L-alelnök szombati nyilatkozata is előrevetítte; eszerint ha hiányzik a politikai akarat, nincs más, az régióátszervezést elnapolja a kormány. Hogy meddig lehet, az egyelőre nem világos: bár Sebastian Lazaroiu munkaügyi miniszter a Realitatea hírtelevízióban kijelentette, a közigazgatási reformot 2012-ig mindenképpen megvalósítják, Traian Igas közigazgatási tárcavezető szerint még idén konszenszusra kell jutni a kérdésben, később ugyanis már sokkal nehezebb lesz. Ezzel összhangban nyilatkozott Cristian Diaconescu, az ellenzéki pártokból dezertált honatyák alapította UNPR tiszteletbeli elnöke, a szenátus alelnöke is. Szerinte meglepő, hogy az RMDSZ elutasítja a közigazgatási reformot, hiszen az egy átfogó törvénycsomag része, amely a amely a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt és az alkotmánymódosítást is magában foglalja, és ha nem fogadják el időben, Románia eleshet a fejlődés lehetőségétől. (Az RMDSZ korábban már jelezte, elutasítja, hogy a kisebbségi törvényt egy csomagban fogadják el a régióátszervezési jogszabállyal.) Diaconescu egyúttal bírálta, a téma kapcsán ismét feltámadt a „rég elfeledettnek vélt szélsőséges retorika” – írja internetes oldalán a Krónika erdélyi napilap.

Az aggodalmaskodó kormányzati vélemények mellett az ellenzék egyhangúan üdvözölte az RMDSZ döntését. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Szociálliberális Unió (USL) társelnöke szerint az RMDSZ lépése „korrekt és racionális” volt. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök, az USL másik társelnöke szerint a PD-L a mai koalíciós ülésen azért fogadta el az RMDSZ által rá mért megaláztatást, mivel foggal és körömmel ragaszkodik a hatalomhoz. Bírálta ugyanakkor az RMDSZ-t, amiért az a PD-L-vel szemben kialakult nézeteltérés ellenére továbbra is kormányon marad. Mircea Geoana, a szenátus szintén szociáldemokrata elnöke leszögezte: a következő választásokon a polgárok „vasvillával kergetik el a PD-L-t,” ugyanakkor az RMDSZ – ha nem figyel – szintén kiszorulhat a következő, reményei szerint a jelenlegi ellenzék által megalakítandó kormányból. A régióvitát mesterségesen generált vita. Az USL nem lesz partner az RMDSZ jelenlegi, a kisebbségi törvény és a régiós átalakítás kapcsán megfogalmazott igényeinek teljesítésében – idézte a Krónika a politkust.