Éleződnek az 'iszlám lándzsái' – Magyar áldozatok a líbiai-svájci magánháborúban
Dzsihádot hirdetett Svájc ellen Moammer Kadhafi líbiai elnök, mert az alpesi országban megtiltották a minaretek építését. Az erről szóló népszavazást ugyan még tavaly november 29-én rendezték, amikor a lakosság 57,7 százaléka támogatta a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió javaslatát, de a minaretépítési tilalom híre csak most vert hullámokat a maghreb-országban. Gyaníthatóan most is csak azért, mert a líbiai vezér Bengáziban, a Próféta születésnapja alkalmából mondott csütörtöki beszédében kirohant Svájc ellen, istentelennek minősítve az alpesi országot, s megfenyegette a Svájccal üzletelő muzulmánokat, hogy ha ilyet tesznek, a Koránnal és Mohamed prófétával szállnak szembe. Kadhafi persze érezhette, hogy a dzsihád meghirdetésével visszacsúszhat a terrorizmussal vádolt országok sorába, ezért tett egy sajátos lábjegyzetet: szerinte Svájc, a cionizmus és a külföldi agresszió elleni dzsihád nem jelent egyet a terrorizmussal, az al-Kaida ugyanis „egyfajta pszichológiai betegség és bűncselekmény”.
Lassan kötetnyi irodalma van a 2008 júliusában megromlott svájci-líbiai konfliktusnak. A kapcsolatok akkor kerültek mélypontra, amikor a genfi hatóságok két napra letartóztatták Kadhafi Hannibal nevű fiát és várandós feleségét, mert az ifjú pár állítólag tettleg bántalmazta az egyik genfi luxusszálló őket kiszolgáló személyzetét. Retorzióként Tripoli két svájci üzletembert tartóztatott le a vízumszabályok megsértésének ürügyével, s egyiküket csak most, másfél év múltán engedte ki az országból, a másikuk pedig börtönbüntetését tölti.
A svájci elnök még tavaly nyáron Tripoliba utazott, hogy elsimítsa a tyúkperhez hasonlítható civakodást, s alá is írták a konfliktus rendezésének dokumentumát. Tavaly decemberben azonban az egyik svájci lap olyan fotót közölt Hannibalról, amelyen az ifjú Kadhafi inkább hasonlított egy részeg csavargóra, mint egy államfő fiára. Líbia ezt a sértést már nem nyelte le. Ráadásul Svájc tetézte az ügyet azzal, hogy megvonta a beutazás lehetőségét több mint 180 líbiai vezetőtől, köztük Moammer el-Kadhafitól, a kormány és a parlament számos tagjától. A lépést Tripoli arculcsapásként élte meg, így várható volt, hogy nem késlekedik a válasz sem: Líbia a schengeni övezet állampolgárai számára rendelt el beutazási tilalmat. Mint Schmeck Richárd, líbiai nagykövetségünk diplomatája elmondta, a lépés érinti a magyar állampolgárokat is. Épp a napokban fordítottak vissza a tripoli repülőtérről három magyar mérnököt.
A dzsihád meghirdetése mégis az ügy túlreagálásának tűnik. Annál is inkább, mivel a minaretépítési tilalom – Erdogan török miniszterelnök az „iszlám lándzsáinak” nevezte a karcsú tornyokat – az alpesi országban sem irányul az iszlám ellen. Svájcnak, ahol a lakosság 5 százaléka muzulmán, semmi kifogása nincs az iszlám mecsetek és imaházak ellen, a minareteknek azonban semmi közük a valláshoz, hanem inkább a politikai hatalom jelképéül szolgálnak.
