Éles a verseny, Szlovákia már 2007-ben levédette a kürtőskalácsot
Az igazi szakolcai kürtőskalács tésztáját csak aprított dióval szabad meghinteni, a kemencében, parázs felett sült édességet pedig vaníliával vagy porcukorral lehet megszórni ez a szigorú feltétel. Mostanában ugyanis botcsinálta vállakozók mákkal, kókusszal, lekvárokkal is ízesítették, több alapanyagot kispóroltak, amin a derék szakolcaiak joggal háborodtak fel.
Azt egyébként ők sem tagadják, hogy a kürtőskalács receptje Székelyföldről került a szlovák-morva határ melletti kisvárosba. Méghozzá Gvadányi Józsefnek, A peleskei nótárius budai utazásai című szatíra szerzőjének köszönhetően. A „régi jó Gvadányi" – ahogy versében Petőfi jellemezte őt – csaknem fél évszázados katonai szolgálat után Szakolcára költözött, amely egykor a monarchia része volt. Szakácsot Székelyföldről hozatott, és bár az ő nevét nem jegyezték meg az itteniek, az általa készített kürtöskalács repeceptjét azonban megtanulták, s máig nagy becsben tartják.
Miként Gvadányi emlékét is. Egy évtizeddel ezelőtt felújították és visszaállították a költő 1920-ban lerombolt márvány emléktábláját, idén pedig megkezdték a máig Gvadányi-kúriának nevezett emeletes barokk épület felújítását. Költségvetési pénzekből és uniós forrásokból szeretnék összegyűjteni a munkálatokhoz szükséges, mintegy másfél millió eurónyi összeget, hogy igy is méltóan emlékezzenek arra a magyar költőre és katonára, akinek a szakolcai kürtőskalácsot köszönhetik, amely főleg a szomszédos országokban híressé tette a kisvárost. Ahova főleg a vonzó inynecség miatt évről évre több turista látogat el és gazdagodik különleges kulináris élményekkel.
Botcsinálta szakértőként szeretném megemlíteni, hogy székelyföldi barangolásaim során többször majszoltam olyan kürtőskalácsot, amely olyan volt, mint a szakolcai. Pontosabban: az utóbbi hasonlított formában, ízben az előbbire...