galéria megtekintése

Akkor járunk a legjobban, ha lejárt szavatosságú élelmiszernek nyitunk boltot

4 komment

Urbán Csilla

Beteszi a ronda zöldséget a kosarába, ha van mellette egy sokkal szebb? Kérte már az étteremben, hogy csomagolják el a maradékot? És mit csinál azzal az étellel, amelynek egy-két napja lejárt a szavatossága? Eszméletlen mennyiségű élelmiszert dobunk ki, a pazarlás azonban nemcsak a fogyasztókon múlik. A termelők, feldolgozók és kereskedők felelőssége is nagy.

Megnyílt az első, élelmiszerpazarlás ellen küzdő szupermarket Leedsben, Nagy-Britanniában, ahol évente 15 millió tonna még fogyasztásra alkalmas élelmiszer kerül a kukákba. Ennek jelentős részéért az élelmiszert áruló üzletek a felelősek. A szupermarketet beindító The Real Junk Food Project alapítója, Adam Smith a The Guardiannek elmondta, összedolgoznak olyan nagy áruházláncokkal, mint a Sainsbury's, a Morrisons és az Ocado. Ezen üzletek polcain rengeteg előre csomagolt áru található (zöldségek és gyümölcsök is), amelyeket ki kell dobni, ha lejár a szavatosságuk. Még akkor is, ha ezek ettől függetlenül fogyaszthatóak.

Európában évente összesen 88 millió tonna élelmiszert pazarlunk el
Francisco Bonilla / Reuters

A csoport ezeket az élelmiszereket kapja meg és részben a bolt polcaira kerülnek, részben pedig a szervezet kávézóiban használják fel őket. Az üzlet becsületkasszával működik: mindenki annyit ad az élelmiszerekért, amennyit tud, ha nem tud, akkor pedig önkéntesként részt vehet a munkában is. A polcokon nemcsak alapvető élelmiszerek vannak, de például olivabogyót és különleges csokoládékat is kapni. Smith elmondta, hogy három év alatt eléggé kinőtték magukat: változó ugyan, hogy mennyi élelmiszert kapnak, de már 125 kávézót üzemeltetnek, nemcsak Nagy-Britanniában, hanem Izraelben és Ausztráliában is, és az Egyesült Államokban is terjeszkednének, illetve helyi iskoláknak is segítenek. A rosszabb helyzetben élőknek nagy segítséget jelent ugyan az alacsonyabb áron megkapható élelmiszer, de a szervezet azt szeretné elérni, hogy mindenki fogyasszon ilyen alapnyagokból készült ételeket.

 

Az élelmiszerpazarlás világméretű probléma, Európában évente összesen 88 millió tonna élelmiszer vész el, ami 143 milliárd eurónyi értéket jelent. Az Európai Bizottság megbízásából készült jelentés 2012-es adatokra alapoz, és eszerint az előállított élelmiszernek 20 százaléka ment kárba, a legtöbb a háztartásokban (47 millió tonna) és a feldolgozás során (17 millió tonna), a maradék 28 százaléknyi elpazarolt élelmiszer a termelés, a kereskedelem és a vendéglátóegységek miatt veszik el.

Szuperséfek főztek a szegényekre

Az olasz sztárséf, Massimo Bottura a riói olimpia ideje alatt indította el kezdeményezését, amelynek célja volt, hogy felvegye a harcot az élelmiszerpazarlás ellen és egyúttal segítsen a szegényeknek. Az olimpiai faluból származó olyan alapanyagokból dolgoztak, amelyek amúgy a kukában kötöttek volna ki. Az elkészült ételeket a Lapa favela lakóinak adták. Az akció az olimpiával nem ért véget. A sztárszakács eredetei tervei szerint a Refettorio Gastromotiva néven nyitott hely hetente egyszer szolgálna étellel, amelyeket adományokból készítenek el.

Az Európai Unióban Dánia jár élen az élelmiszerpazarlás elleni harcban, ahol 2010 óta sikerült a negyedére csökkenteni a mértékét. Dániában szinte minden szupermarketnek megvan arra stratégiája, hogyan csökkentsék a kidobott áru mennyiségét, és több, alulról szerveződő mozgalom is főz lokális szinten a szupermarketek amúgy már kidobásra szánt élelmiszereiből. A világ első, maradvány élelmiszert árusító üzlete Koppenhágában nyílt meg, és a WeFood olyan népszerű lett, hogy a közeljövőben két újabb bolt megnyitását tervezik. A Too Good to Go nevű startup pedig kifejlesztett egy alkalmazást, amely összekapcsolja az éttermeket a fogyasztókkal, akik olcsóbban tudják megvenni az ételt záróra előtt és a világon több hasonló kezdeményezés mintája lett.

Franciaország - ahol 7,1 millió tonna étel veszik kárba évente, ennek nagy része a fogyasztók miatt - szintén komoly lépést tett az élelmiszerek elherdálása ellen. Tavaly fogadták el azt a törvényt, mely szerint a szupermarketek nem dobhatják ki azokat az árukat, amelyeket nem adnak el, hanem egy jótékonysági szervezetnek vagy élelmiszerbanknak kell adniuk. Azt is megtiltották az áruházaknak, hogy szándékosan tönkretegyék az élelmiszert - például klórt locsoljanak rájuk -, megakadályozva ezzel azt, hogy esténként a szegényebbek és a hajléktalanok élelmiszer után kutatva feltúrják a kukákat. Így a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzleteknek szerződést kell kötniük jótékonysági szervezetekkel, különben 3750 euróra büntethetik őket. Franciaország egyébként más módon is küzd a környezetkárosítás ellen: idén nyáron betiltották a biológiailag nem lebomló nejlonzacskót, 2020-tól pedig csak olyan eldobható evőeszközöket lehet forgalomba hozni, amelyek 50 százalékban természetes alapanyagokból készülnek és házilag komposztálhatóak.

Így tárolja a zöldségeket, gyümölcsöket, hogy minél tovább frissek maradjanak!

Ha néhány szabályt betartunk, kihozhatjuk a maximumot a nyersanyagokból, a petrezselymet érdemes például fürdőlepedőbe csavarni. Szemere Katalin cikkét itt olvashatja >>>

Olaszországban 5,1 millió tonna élelmiszer végzi a szemétben, ami ellen az olasz kormány nem tett olyan radikális intézkedéseket, mint a francia, nem büntetik például a szupermarketeket, de egy törvénymódosításnak köszönhetően például könnyítettek azon a procedúrán, hogy jótékonysági szervezeteknek adhassák az élelmiszert. Ezen kívül ösztönzik arra az éttermeket és a fogyasztókat, hogy maradék ételt ne dobják ki, hanem csomagoltassák el, a maradékot hazakérni ugyanis nem szokás Itáliában.

Európán kívül, az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet, sőt. Az élelmiszerek 25-40 százalékát senki sem fogyasztja el. Egy nyáron megjelent tanulmány szerint ennek főleg esztétikai oka van, a tökéletes zöldségeket és gyümölcsöket szedik le és adják el. Rengeteg termést a szemétbe dobnak, ezek rohadása során pedig jelentős mennyiségű üvegházhatású metán keletkezik.

Ha világszinten összegezzük az adatokat, akkor az ENSZ gyűjtése alapján 1,3 milliárd tonnányi ehető élelmiszert nem használunk fel, amelynek a széndioxid lábnyoma 3,3 milliárd tonna, a termeléshez felhasznált víz mennyisége pedig 250 köbkilométer, és 1,4 milliárd hektárnyi terület kell a megtermeléséhez, ami a Föld termőterületének 28 százalékát jelenti. Ezek a számok szinte felfoghatatlanul nagynak tűnnek és emellett szinte lényegtelennek hat, ha nem dobunk ki valamit csak azért, mert pár nap múlva lejár a szavatossága, megveszünk valamit - gyakran olcsóbban - csak azért, mert nem olyan szép vagy ahelyett, hogy kidobnánk, odaadjuk másnak azt az élelmiszert, amelyet nem tudunk elfogyasztani. De ha visszatérünk Leedshez, vagy a koppenhágai WeFoodhoz, a valóban jelentős mennyiségű élelmet megmentő vállalkozások is ilyen gyakorlatokkal kezdődtek.

Nálunk így mentik

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület felkutatja és összegyűjti a hipermarketekben, gyárakban és feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló élelmiszereket, amelyeket adomány formájában eljuttatja karitatív szervezetekhez és önkormányzati intézményekhez. Ők osztják szét ezeket ingyenesen a rászoruló emberek között.

A Food not Bombs Budapest egy nemzetközi mozgalom magyar szervezete. Hétvégente a Fővám téri és a Fehérvári piacon összegyűjtik az eladók által kidobásra szánt zöldségeket és gyümölcsöket, amelyekből vegán ételeket főznek, majd a Boráros téren szétosztják.

A dán Too Good To Go alkalmazás mintájára készült a magyar redinner. Az alkalmazás idén szeptembertől elérhető, a felhasználót köti össze a kedvezményes ajánlatokkal rendelkező éttermekkel.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.