Az élelmiszerpazarlás világméretű probléma, Európában évente összesen 88 millió tonna élelmiszer vész el, ami 143 milliárd eurónyi értéket jelent. Az Európai Bizottság megbízásából készült jelentés 2012-es adatokra alapoz, és eszerint az előállított élelmiszernek 20 százaléka ment kárba, a legtöbb a háztartásokban (47 millió tonna) és a feldolgozás során (17 millió tonna), a maradék 28 százaléknyi elpazarolt élelmiszer a termelés, a kereskedelem és a vendéglátóegységek miatt veszik el.
Szuperséfek főztek a szegényekre
Az olasz sztárséf, Massimo Bottura a riói olimpia ideje alatt indította el kezdeményezését, amelynek célja volt, hogy felvegye a harcot az élelmiszerpazarlás ellen és egyúttal segítsen a szegényeknek. Az olimpiai faluból származó olyan alapanyagokból dolgoztak, amelyek amúgy a kukában kötöttek volna ki. Az elkészült ételeket a Lapa favela lakóinak adták. Az akció az olimpiával nem ért véget. A sztárszakács eredetei tervei szerint a Refettorio Gastromotiva néven nyitott hely hetente egyszer szolgálna étellel, amelyeket adományokból készítenek el.
Az Európai Unióban Dánia jár élen az élelmiszerpazarlás elleni harcban, ahol 2010 óta sikerült a negyedére csökkenteni a mértékét. Dániában szinte minden szupermarketnek megvan arra stratégiája, hogyan csökkentsék a kidobott áru mennyiségét, és több, alulról szerveződő mozgalom is főz lokális szinten a szupermarketek amúgy már kidobásra szánt élelmiszereiből. A világ első, maradvány élelmiszert árusító üzlete Koppenhágában nyílt meg, és a WeFood olyan népszerű lett, hogy a közeljövőben két újabb bolt megnyitását tervezik. A Too Good to Go nevű startup pedig kifejlesztett egy alkalmazást, amely összekapcsolja az éttermeket a fogyasztókkal, akik olcsóbban tudják megvenni az ételt záróra előtt és a világon több hasonló kezdeményezés mintája lett.
Franciaország - ahol 7,1 millió tonna étel veszik kárba évente, ennek nagy része a fogyasztók miatt - szintén komoly lépést tett az élelmiszerek elherdálása ellen. Tavaly fogadták el azt a törvényt, mely szerint a szupermarketek nem dobhatják ki azokat az árukat, amelyeket nem adnak el, hanem egy jótékonysági szervezetnek vagy élelmiszerbanknak kell adniuk. Azt is megtiltották az áruházaknak, hogy szándékosan tönkretegyék az élelmiszert - például klórt locsoljanak rájuk -, megakadályozva ezzel azt, hogy esténként a szegényebbek és a hajléktalanok élelmiszer után kutatva feltúrják a kukákat. Így a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzleteknek szerződést kell kötniük jótékonysági szervezetekkel, különben 3750 euróra büntethetik őket. Franciaország egyébként más módon is küzd a környezetkárosítás ellen: idén nyáron betiltották a biológiailag nem lebomló nejlonzacskót, 2020-tól pedig csak olyan eldobható evőeszközöket lehet forgalomba hozni, amelyek 50 százalékban természetes alapanyagokból készülnek és házilag komposztálhatóak.
Így tárolja a zöldségeket, gyümölcsöket, hogy minél tovább frissek maradjanak!
Ha néhány szabályt betartunk, kihozhatjuk a maximumot a nyersanyagokból, a petrezselymet érdemes például fürdőlepedőbe csavarni. Szemere Katalin cikkét itt olvashatja >>>
Olaszországban 5,1 millió tonna élelmiszer végzi a szemétben, ami ellen az olasz kormány nem tett olyan radikális intézkedéseket, mint a francia, nem büntetik például a szupermarketeket, de egy törvénymódosításnak köszönhetően például könnyítettek azon a procedúrán, hogy jótékonysági szervezeteknek adhassák az élelmiszert. Ezen kívül ösztönzik arra az éttermeket és a fogyasztókat, hogy maradék ételt ne dobják ki, hanem csomagoltassák el, a maradékot hazakérni ugyanis nem szokás Itáliában.
Európán kívül, az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet, sőt. Az élelmiszerek 25-40 százalékát senki sem fogyasztja el. Egy nyáron megjelent tanulmány szerint ennek főleg esztétikai oka van, a tökéletes zöldségeket és gyümölcsöket szedik le és adják el. Rengeteg termést a szemétbe dobnak, ezek rohadása során pedig jelentős mennyiségű üvegházhatású metán keletkezik.
Ha világszinten összegezzük az adatokat, akkor az ENSZ gyűjtése alapján 1,3 milliárd tonnányi ehető élelmiszert nem használunk fel, amelynek a széndioxid lábnyoma 3,3 milliárd tonna, a termeléshez felhasznált víz mennyisége pedig 250 köbkilométer, és 1,4 milliárd hektárnyi terület kell a megtermeléséhez, ami a Föld termőterületének 28 százalékát jelenti. Ezek a számok szinte felfoghatatlanul nagynak tűnnek és emellett szinte lényegtelennek hat, ha nem dobunk ki valamit csak azért, mert pár nap múlva lejár a szavatossága, megveszünk valamit - gyakran olcsóbban - csak azért, mert nem olyan szép vagy ahelyett, hogy kidobnánk, odaadjuk másnak azt az élelmiszert, amelyet nem tudunk elfogyasztani. De ha visszatérünk Leedshez, vagy a koppenhágai WeFoodhoz, a valóban jelentős mennyiségű élelmet megmentő vállalkozások is ilyen gyakorlatokkal kezdődtek.
Nálunk így mentik
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület felkutatja és összegyűjti a hipermarketekben, gyárakban és feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló élelmiszereket, amelyeket adomány formájában eljuttatja karitatív szervezetekhez és önkormányzati intézményekhez. Ők osztják szét ezeket ingyenesen a rászoruló emberek között.
A Food not Bombs Budapest egy nemzetközi mozgalom magyar szervezete. Hétvégente a Fővám téri és a Fehérvári piacon összegyűjtik az eladók által kidobásra szánt zöldségeket és gyümölcsöket, amelyekből vegán ételeket főznek, majd a Boráros téren szétosztják.
A dán Too Good To Go alkalmazás mintájára készült a magyar redinner. Az alkalmazás idén szeptembertől elérhető, a felhasználót köti össze a kedvezményes ajánlatokkal rendelkező éttermekkel.
