Andor László az EP foglalkoztatás- és szociálpolitikai szakbizottságában

MTI/AP – Thierry Charlier

Felkészültsége vitathatatlan, mondta a szocialista Göncz Kinga a szerda délutáni meghallgatás után. Felkészületlennek mutatkozott - aggályoskodott a fideszes Őry Csaba. Mindketten ugyanazon meghallgatásról nyilatkoztak, miután Andor László magyar biztosjelöltet három órán át faggatták az Európai Parlament brüsszeli épületének Antall Józsefről elnevezett szárnyában.

Kétségtelen - s ezt Andor a meghallgatás után maga is elismerte -, általánosságban mozgó válaszokat fogalmazott meg arról, hogyan lehetne növelni a foglalkoztatást, csökkenteni a munkanélküliséget, bevonni a kirekesztett társadalmi rétegeket, mérsékelni a fiatalok körében az állástalanságot, bár ezen politikák alakítása jórészt tagállami hatáskörbe tartozik. Vagy miként lehetne továbblépni a tagországok körében például súlyos vitákat kiváltó munkaidő direktíva, s esetleg a kiküldetésben lévők jogait illetően.

Értesüléseink szerint egyébként maga Barroso elnök kérte a jelölteket arra, hogy óvatosan nyilatkozzanak, ne kötelezzék el magukat egyes képviselők kedvenc témáinak felkarolása mellett, s ez a magatartás az összes többi eddigi meghallgatást is jellemezte, a konkrétumok kerülése általános problémának látszik a képviselők szemében.

A törvényhozás foglalkoztatási és szociális bizottsága szervezte a meghallgatást, s a frakciók képviselői kérdezték Andort, aki azzal kezdte, hogy a diákéveire esett a nagy kelet-európai változások kezdete, s kutatóként már korábban is foglalkozott azon kérdésekkel, amelyeket a múlt század nagy válságát követő mostani krízis következményei újra a felszínre hoztak, azaz a foglalkoztatás megőrzésével, a munkahelyteremtéssel. Mint leendő biztos, csak utalhatott rá, hogy a Bizottság februárban készül előállni a 2020-ig tartó új gazdasági stratégia főbb irányvonalainak felrajzolásával, aminek fontos része lesz a foglalkozatási helyzet elemzése is.

Ennél tovább nyilván nem mehetett, de Őry azt firtatta, hogy a még fel sem állt Bizottság miért nem konzultál a még nem létező 2020-as stratégiáról az EP-vel. Pervenche Beres bizottsági elnök az értékelő ülés után, szerda késő este bejelentette, Andort alkalmasnak találják posztja betöltésére. A francia szocialista EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy a bizottság hivatalosan egy bizalmas levélben továbbítja javaslatát az EP vezetőihez. A bizottsági tagok jelentős többségének az volt a véleménye, hogy a jelölt „rendelkezik azzal a készséggel és alkalmassággal, hogy betöltse a posztot” – fogalmazott Beres, aki szerint „bizonyos politikai csoportok" az említettől eltérő véleményeket is kifejezésre juttattak az értékelésen, de ezek "egyáltalán nem mondhatók többséginek”.

A tőle várható konkrét kezdeményezéseket firtató kérdesekre a meghallgatáson Andor egyébként úgy reagált, hogy elemezni és konzultálni akar. De elképzelései közé sorolta például a klímaváltozás és a zöld fejlesztések nyomán létrejövő új munkahelyek támogatását, a Szociális és a Globalizációs Alap további mozgósítását, hogy ne a legsérülékenyebb, legkiszolgáltatottabb rétegek viseljék a válság legsúlyosabb terheit, a rugalmas biztonság (flexicurity) elvének alkalmazását, amely mind az egyénnek, mind a munkaadónak lehetővé teszi az alkalmazkodást az új kihívásokhoz.

A konkrét akcióterveket sürgető képviselőknek azonban kénytelen volt azt mondani, hogy az uniós foglalkozatási tárca lehetőségei korlátozottak, a munkavállalók uniós szinten már szabályozott jogainak védelméig, a munkahelyi ártalmak mérsékléséig, esetleges megszüntetéséig terjed, s például már a diszkrimináció kérdése is az alapjogi biztoshoz tartozik, akivel persze szorosan együttműködik.

A vita jól tükrözte a választott képviselők szereplési vágyát és önigazolási szándékát, valamint a nagy európai politikai áramlatok személyi játszmáit. Ezért mondhatta Göncz Kinga, hogy a jelölt jól mutatta meg a parlament által megkövetelt értékeket, s ezért fanyalgott más oldalról Őry Csaba. Aki egyébként a foglalkoztatási és szociális ügyeket igen fontosnak nevezte, ám kérdésünkre, hogy akkor miért nevezte Magyarországot vesztesnek a Fidesz a tárcák elosztása után, úgy fogalmazott, ez egy gyenge poszt, aminek sokkal fontosabbnak kellene lennie.

Balczó Zoltán (Jobbik) az MTI-nek elmondta: a párt képviselői nem vettek részt a meghallgatáson, mert saját EP-bizottságaikban volt elfoglaltságuk. Bejelentette azonban, hogy a január végi szavazáson a Jobbik nem fogja megszavazni a biztosokat, mert rossznak tartja az egész rendszert. Úgy vélte, ahelyett, hogy az egyes kormányok jelölte emberekhez keresnek feladatokat, fordított rendszert kellene alkalmazni, és a feladatokhoz jelölteket állítani. Az EP-bizottságoknak pedig szerinte lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy titkos szavazáson mondjanak véleményt a jelöltekről.

Az EP január 26-án szavaz Brüsszelben az egész Bizottságról, addig a személyi játszma és a hatalmi harc folytatódik az EP és a Bizottság között, és még tartogathat meglepetéseket.