A hír végigzúdult a médián a nagy európai lapoktól a Magyar Nemzetig. Utóbbi inkább azt emelte ki, hogy a leendő elnök nem adott elég határozott választ az ezzel kapcsolatos kérdésekre, pedig a valóban forradalmi újdonság inkább az, hogy a jogszabály-kezdeményezési monopóliummal bíró Európai Bizottság nem zárkózik el a kérdéskör újraszabályozásától.
|
Nem akarnak elmenni a korrupció mellett
Susana Vera / Reuters |
Jávor szerint a nyomás mindenképpen erős lesz, és nem csak a zöldek részéről, bár tény, hogy a zöldfrakciónak kiemelten fontos az antikorrupciós tematika. A közeljövőben a korrupció elleni küzdelmet és az európai döntéshozatal átláthatóságának növelését segíteni szándékozó intergroup (frakciókon átívelő munkacsoport) alakul a részvételükkel. A legtöbb képviselőjük, köztük – egyelőre egyedül a magyarok közül – az Együtt-PM brüsszeli újonca is csatlakozott a Transparency International kezdeményezéséhez (átláthatóság az uniós jogalkotásban, a korrupció kiszűrése az uniós finanszírozású projekteknél).
 |
Juncker feje is főhet a korrupció miatt
Francois Lenoir / Reuters |
A képviselő lapunknak azt mondta: a korrupció az európai intézményekben és a mindennapok tapasztalatai szerint az EU-támogatások odaítélésénél, illetve felhasználásánál is jelen van, és ez egyáltalán nem csak kelet-európai probléma. A változáshoz teljesen át kellene alakítani az alig-alig létező uniós lobbiszabályokat, és radikális reformra fogni az antikorrupciós intézményrendszert.
Az egyes információk szerint legalább tíz magyar vonatkozású aktán (is) szendergő OLAF, az Európai Bizottság csalás elleni hivatala például a jelen formájában egyfajta „alvó ügyek osztálya”, ahelyett, hogy az unió szeme, füle és karma lenne. Mivel ezekben az esetekben a nemzeti hatóságok is jellemzően érdektelenséget mutatnak, megoldás lehetne egy európai ügyészség felállítása, amely kifejezetten az uniós forrásokkal kapcsolatos bűncselekményeket vizsgálja, és lehetővé teszi a gyanúsítottak elleni vádemelést a tagállamok bíróságain.
Keresni éppen lenne mit, hiszen az Európai Bizottság szerint évente félmilliárd euró tűnik el különféle korrupciós csatornákon az EU költségvetéséből. Jellemző ugyanakkor, hogy itthon a fideszes kormánytöbbség haladéktalanul a szubszidiaritás elvével ellentétesnek minősítette az európai ügyészség létrehozását (e szerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni). – Amikor itthon a kormány központosít, magához vonva például a települési önkormányzatok hatásköreit, akkor sosem probléma a szubszidiaritás elvének sérelme – jegyezte meg Jávor Benedek.
Az EP-képviselő azt is megjegyezte: a V4 országok főügyészei májusban közös nyilatkozatban tiltakoztak az európai ügyészi hivatal felállítása ellen, mert nagyon fontosnak tartják, hogy a tervezett új intézmény „ne csökkentse a hazai büntetőeljárások hatékonyságát” (elfeledkezve arról, hogy az OLAF által nagy nehezen elindított vizsgálatok is jellemzően a nemzeti szakaszban szoktak elaludni).
A valóságban jelenleg az egyik legnagyobb támadási felület az EU ellen a támogatások körül burjánzó korrupció, és az egész integrációt szétfeszítheti, ha a legnagyobb befizetők tartósan azt látják, hogy mások következmények nélkül lenyúlják, illetve oligarcha-hizlalásra használják az európai állampolgárok adóbefizetéseit.
