EHEC: égnek a németek
150 millió eurós segélycsomagra tett javaslatott kedden az Európai Bizottság. Az összeggel Brüsszel azokon a növénytermesztőkön akar segíteni, akiknek súlyos veszteségeket kellett elkönyvelniük azután, hogy a hasmenéses megbetegedéssel járő EHEC-vírus miatt nem tudják eladni növényeiket – már csak az orosz importtilalom miatt sem. (A halálos járvéány terjesztésével vádolt növények listája az uborkától a paradicsomon át a babcsíráig és a lucernáig terjed.)
A mintegy 2400 fertőzött mellett a halálos áldozatok száma eddig 22 – Németországban 21, Svédországban pedig egy beteg hunyt el. Bár gyanús esetet már az Európai Unió 13 országában észleltek, John Dalli uniós egészségügyi biztosa szerint a járvány Északkelet-Németországra korlátozódik, és nincs szükség miatta összeurópai ellenőrzésre. A biztos felszólított a felesleges pánikkeltés elkerülésére is: a német hatóságok alig egy hét alatt kétszer is tévesen jelölték meg a járvány kitörésének okát.
Németországban emiatt az ellenzéki szociáldemokraták és Zöldek kedden tehetetlenséggel és késlekedéssel vádolták a kormányt, mindenekelőtt a mezőgazdasági és az egészségügyi minisztert. A két ellenzéki párt rendkívüli parlamenti tanácskozást követelt a több hete tartó, súlyos járvány elleni harc koordinálása végett.
Forró vonallal a járvány ellen
A hatóságok változatlanul nagy erőkkel nyomoznak a járvány forrása után, eddig azonban semmilyen konkrét eredményre nem jutottak. Kedden újabb intézkedéseket foganatosítottak, és több, meglehetősen különös javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a jövőben miként lehetne a hasonló járványok terjedésének elejét venni. Így az ellenzéki szociáldemokrata párt egyfajta „központi járványrendőrség" felállítását indítványozta. Az SPD egészségügyi szakértője szerint a Robert Koch országos járványügyi intézetet különleges jogokkal kellene felruházni, lehetővé téve, hogy szükséghelyzetben - akárcsak a Bundeswehr - "tartalékosokat" hívjon be. Támogatásáról biztosította a javaslatot a német rendőrök szakszervezete, hangoztatva: az intézetnek a jövőben még több pénzre, még több emberre és még több hatáskörre lenne szüksége.
Az intézet egyelőre beéri azokkal az eszközökkel, amelyekkel jelenleg rendelkezik. Lakossági „forró vonalat” hozott létre, és várja, hogy a betelefonálók hasznos információkkal segítsék a rejtélyes baktériumhordozó után több hete folyó kutatást. Az intézet 35 oldalas kérdőívet küldött ki a kórházaknak azzal, hogy az ott kezelt betegek beszámolhassanak az elmúlt hetekben velük történtekről, legfőképp étkezési szokásaikról.
Az elmúlt hét vége óta gyanúsnak tartott növényi csíráról nem igazolódtak be az előzetes feltételezések, a laboratóriumi vizsgálatok nem utaltak arra, hogy az egyik alsó-szászországi biokertészeti üzemből származó és számos helyre kiszállított csíra baktériummal fertőzött lenne. Kedden újabb próbákat végeztek, és azok is negatívnak bizonyultak. Amerikai kutatók „katasztrófaként” aposztrofálták, hogy német kollégáik a hamburgi városvezetéssel karöltve kétszer is tévesen jelölték meg a járvány okát – először a Spanyolországból zármazó uborkát gyanúsították meg az E. coli baktérium halálos változatának terjesztésével, amiért Madrid pert fontolgat Németország ellen.
Az illetékesek ennek ellenére nem zárják ki, hogy az emberek által nyersen és más ételekbe keverve is fogyasztott, különböző vetőmagokból nyert csírafajták lehetnek a járvány terjedésének forrásai. Általánosságban azonban elmondható: teljes a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy miként terjed a különlegesen veszélyes és agresszív kólibaktérium.
Kedden nyilvánosságra hozott felmérések szerint a németek körében egyre nagyobb az elbizonytalanodás, az emberek mind jobban aggódnak. A nyers zöldségek - mindenekelőtt paradicsom, uborka, saláta - fogyasztása mintegy 50 százalékkal esett vissza, a gazdák veszteségei óriásiak. A németek jóval kevesebbet vásárolnak a jelenleg érő spárgából és eperből is.
Az újságok ugyancsak elmarasztalták a szövetségi és tartományi hatóságokat, felróva a koordináció teljes hiányát, a hatáskörök tisztázatlanságát, valamint a helytelennek tartott információs politikát. A keddi lapok élesen bírálták az alsó-szászországi mezőgazdasági minisztert, aki anélkül állt elő a "csírateóriával", hogy a szövetségi illetékesekkel, a többi között a Robert Koch országos járványügyi intézettel egyeztetett volna. A lapok szerint a miniszter ezzel azt akarta bizonyítani, hogy Alsó-Szászországban nem tétlenkednek, buzgósága azonban balul sült el.
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 órában csekély mértékben csökkent a fertőzés növekedésének üteme. Továbbra is nagy aggodalomra ad okot, hogy a betegek közül változatlanul több mint 600-an vannak életveszélyben.
