Claudia Falk, a német szakszervezeti szövetség (DGB) szakértője lapunknak nyilatkozva némi keserűséggel nyugtázta, hogy az utolsó métereken még új kivételeket szuszakolt bele a törvénybe a kormány, vélhetően azon belül is a kereszténydemokraták (CDU). Falk arra figyelmeztet, hogy a kivételként megjelölt szektorokban dolgozók méltán panaszkodhatnak arra, hogy nem érvényesül az egyenlő elbánás, hiszen milyen alapon keresnek ők kevesebbet, mint mások. A 8,5 eurós órabér – havi bruttó 1400 euró – ráadásul nem luxusfizetés, épp csak arra elég, hogy megéljen belőle az ember. Ha már gyerekeket kell eltartani belőle, és az egyre dráguló lakbért fizetni, akkor ismét szükség lehet az állami támogatásra.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy sokáig a szakszervezetek sem támogatták a minimálbér bevezetését, mert attól tartottak, hogy ezzel a saját jogköreik csorbulnak. Németországban a kilencvenes évekig jól működött a munkaadók és a munkavállalók közti egyezkedés, ezen alapultak az európai átlagnál sokszor magasabb fizetések és a béren felüli juttatások. Ám a Gerhard Schröder (SPD) nevéhez köthető munkaügyi reformok után a szakszervezetek is meggyengültek, a többmilliós munkanélküliség láttán a munkaadók kedvükre szoríthatták le a béreket. Ezzel persze nőtt a versenyképesség, de hiába szárnyal évek óta a német gazdaság, az alacsony keresetűek ebből nem profitáltak, ezért kellett most az államnak is beavatkozni.
|
Tüntetés Berlinben június 30-án a szénerőműveknek nyújtott kormányzati támogatás miatt. Gabriel eléri, amit akar
Thomas Peter / Reuters |
A német lapok sincsenek mind elragadtatva az újítástól. Az inkább jobboldali Die Welt és a baloldali-liberális Süddeutsche Zeitung is azt feszegeti, hogy kényszermegoldásról van szó, jól működő piacgazdaságban nincs szükség törvényben rögzített minimálbérre. Igaz, ahol a munkaadók visszaélnek a hatalmukkal, nem tartják be a bérmegállapodásokat, valósággal kizsákmányolják a munkavállalatok – egész szektorok épületek ugyanis erre –, ahol a szakszervezetek meggyengülnek, elveszítik az emberek bizalmát, ott muszáj beavatkozni. Bizonyos szolgáltatások így valóban megdrágulhatnak, de ezt az emberek tudomásul fogják venni, mint ahogy senki sem vonult az utcára azért, mert néhány év alatt duplájára nőtt a benzin, a cigaretta vagy a mozijegy ára – írja a Spiegel Online, amely szerint a minimálbérrel olyan rétegek is közelebb kerülhetnek a többségi társadalomhoz, amelyek eddig teljesen ki voltak rekesztve.
Így is marad még feladat bőven a szakszervezeteknek. Falk szerint a következő lépés a kivételek számának csökkentése, a minimálbér összegének fokozatos emelése lesz. És persze az ellenőrzés. 1600 új vámtisztviselő áll hamarosan munkába, az ő feladatuk annak ellenőrzése lesz, hogy a munkaadók tényleg betartják-e a szabályokat. Szükség lesz olyan telefonos forródrótra, ahol a munkavállalók akár névtelenül is bejelenthetik, ha nem kapják meg, ami törvényesen járna nekik.
Nem véletlen persze, hogy Gabriel dicsérte a leginkább az új törvényt. A minimálbér a szociáldemokraták régi követelése, és a nagykoalíciós szerződés egyik alapfeltétele volt. És nem véletlen az az érzés sem, mintha a szocdemek befolyása jóval nagyobb lenne ebben a nagykoalícióban, mint a 2005-2009 köztiben. Egymás után fogadják el a számukra kedves törvényeket, a nyugdíjba vonulást már bizonyos feltételekkel 63 éves kortól lehetővé tevő törvény után hamarosan a bevándorlók kettős állampolgársága is átmegy a Bundestagon. A CDU mindkettőt ellenezte, mielőtt végül beadta volna a derekát.
