Együtt mennének neki a dzsihadistáknak
Támogatást ígért a nemzetközi közösség egy líbiai egységkormánynak, ám e testület létrehozásáról egyelőre csak szóbeli megállapodás született. Igaz, ez is komoly eredmény a 2011-ben, a néhai Moammer Kadhafi vezető megbuktatása óta megosztott észak-afrikai országban, amelynek két – a Kadhafi-ellenes lázadó erőkből kialakult, különböző fegyveres csoportok által támogatott – parlamentje és két kormánya van. A keleti részen, Tobrukban működik a nemzetközileg elismert törvényhozás, a képviselőház, míg a fővárost, Tripolit 2014 augusztusa óta az iszlamista többségű Általános Nemzeti Kongresszus (ÁNK) ellenőrzi.
Az egymással szemben álló erők képviselői a minap jelentették be, hogy az ENSZ által kezdeményezett megállapodást írnak alá egy nemzeti egységkormányról. A világszervezet elképzelése szerint a közös parlament a képviselőház lenne, de az újra Tripoliban működne, és az ÁNK képviselőiből is létrejönne egy 120 tagú konzultatív államtanács.
|
A nemzeti egységkormány ellen tüntetők Bengáziban. A nemzetközi közösség már beéri egy „B tervvel” is
Esam Al-Fetori / Reuters |
Az alkut bizonytalanságok sora kíséri, hiszen az egyezségre korábban kitűzött határidőket rendre nem sikerült betartani (legutóbb három hónapja volt „karnyújtásnyira” a végül meghiúsult megállapodás). Annak a veszélye is fennáll, hogy csak nevében lesz egységes a koalíciós kabinet. Mindkét politikai formáción belül vannak az összefogást támogatók és ellenzők is.
A nemzetközi közösség módosított a taktikáján: már nem feltétlenül törekednek arra, hogy minden érintett erő beleegyezését megszerezzék. Egy „B terv” értelmében beérik azzal, hogy az alkura hajlandó képviselők aláírják a megállapodást, a többieket – akár szankciókkal – megpróbálják rávenni az utólagos csatlakozásra. Megszakítják a kapcsolatot azokkal a frakciókkal, amelyek nem járulnak hozzá a megegyezéshez – áll például a 17 ország, köztük az Egyesült Államok, Egyiptom, Kína, Németország, Oroszország és Törökország római megbeszélésén vasárnap elfogadott közleményben.
A John Kerry amerikai és Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter társelnökségével lezajlott értekezleten politikai, gazdasági és biztonsági támogatást ígértek a káoszba süllyedt Líbiának, amelynek olajkitermelése a Kadhafi bukása előtti, napi 1,6 millió hordóról kevesebb mint a felére esett vissza. Az új kormány nemzetközi segítséget kérhet az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet elleni küzdelemhez, és – miként Gentiloni hangsúlyozta – elvárják tőle, hogy felvegye a harcot a dzsihadistákkal. Az IS próbálja erősíteni pozícióit Líbiában, ahol a földközi-tengeri város, Szirte a központja. Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter szerint miközben a dzsihadisták már 250 kilométer hosszú partszakaszt ellenőriznek, igyekeznek az ország belsejébe nyomulni, és ott olajkutakat, olajtározókat megkaparintani.
Zavaros orosz támogatás
Tagadta az orosz légierő támogatásáról szóló híreket a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) hétfőn. A Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelő csoport szerint épp ellenkezőleg: az orosz gépek folyamatosan bombázzák állásaikat.
Az FSA egy orosz tábornok korábbi nyilatkozatára reagált, aki állította: az Aszadot támogató orosz légierő csapásaival az FSA-t és a kormányt is támogatja az Iszlám Állammal szemben. A szíriai konfliktus megoldásáról kedden tárgyal Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök, Szergej Lavrov külügyminiszter és amerikai kollégája, John Kerry.
