Vélhetően így is tettek, csakúgy, mint a Missouri Nemzeti Gárda katonái, akiket hétfőn hívott be Jay Nixon kormányzó az akkor még háborús állapotokat idéző városba. A CNN-nek nyilatkozó Nixon szerint a gárdisták „tejesítették a küldetést", a kedélyek nyugodni látszanak, így a jelenlétükre már nincs szükség. A gyújtogatás, a fosztogatás és a könnygáz talán tényleg a múlté, és helyét átveszi a gyász.
A feszültség azonban ott van a levegőben, különösen, hogy a vádesküdtszék szerdán összeült. Az akár október közepéig is elhúzódó, zárt ajtók mögött zajló eljárás során számos tanút kihallgatnak, megvizsgálják a bizonyítékokat, a végén pedig döntenek arról, hogy a fehér járőr, aki lelőtte a fegyvertelen, 18 éves afroamerikai tinédzsert, bűncselekményt követett-e el, és volt-e erre megfelelő indítéka.
|
De milyen gyógyulás? – kérdezik sokan
David Stubbs / Reuters |
Az igazság egyelőre igen távolinak tűnik, hiszen továbbra is ellentmondásosak az augusztus 9-én történtekről szóló beszámolók: a hatóságok szerint miután Brown cigarettát lopott egy helyi üzletből, dulakodott az őt – nem a rablás miatt – megállító járőrrel, majd megpróbálta elvenni fegyverét. Szemtanúk szerint azonban a fiú nem provokált, sőt, a főiskolai tanulmányok előtt álló Brown megadta magát, felemelte a kezét, ám a rendőr lőtt. Akkor is, amikor a fiú sérülten épp összecsuklott.
Az emberek hiányérzete azonban mindaddig nem múlik el, amíg a 28 éves járőr történetét meg nem ismeri a nyilvánosság. Belső források szerint a hatóságok beszámolója ugyan egyezik az ő vallomásával, Wilsonnak előbb-utóbb elő kell bújnia rejtekhelyéről.
A szakmában több évtizedes tapasztalattal rendelkező kriminálpszichológus szerint egy ilyen esetet követően az elkövetők általában poszttraumás stresszel küzdenek. Wilson ennek az első fázisában, a tiltakozás állapotában lehet. „Az ember ilyenkor igyekszik azzal nyugtatni magát, hogy nem történt meg a dolog. Ezt követően jön a kétségbeesés, ami egy depressziós állapot. Csak ezek után történik meg az egész elfogadása" – nyilatkozta lapunknak Bilkei Pál.
Az eddig makulátlan szakmai előélettel rendelkező járőr talán nem is tudja, hogy mennyien éreznek vele együtt. „Tudjuk és hisszük, hogy azt tette, amit kellett. Ez nem rasszizmusról szól, hanem a helyes cselekedetről. Imádkozom önért, tartson ki!" – olvasható annak a Facebook-csoportnak a falán, amit a járőr támogatói hoztak létre (Support Darren Wilson), és több mint 54 ezer „kedvelője" van.
|
Brown halála országszerte hullámokat vetett. Tartottak demonstrációt a Fehér Ház előtt is
Yuri Gripas / Reuters |
Az utóbbi napokban a fergusoni utcákon is megjelentek a Wilson mellett tüntetők, és a sajtóban is megszólaltak ismerősei. Egy középiskolai barátja azt mondta a CNN-nek, hogy a járőr „a legrendesebb ember a világon", és hangsúlyozta, hogy ugyan nem beszélt Wilsonnal az esetről, de biztos benne, hogy a járőr élete veszélyben forgott.
Sokakban felmerült azonban a kérdés, hogy ha így is volt – a hatóságok szerint Wilson könnyebben megsérült a dulakodásban –, miért nem tette ártalmatlanná Brownt egy nem halálos – például lábra leadott – lövéssel. Bilkei Pál szerint azonban a járőr ekkor már nem gondolkodott racionálisan, az indulat hatására elvesztette a belső kontrollt, és nem kizárt, hogy a Brownnal való végzetes találkozás előtt Wilsonnak konfliktusa volt valakivel, amit nem tudott a helyszínen meg- és feloldani.
„Erre szembejött vele egy gyerek, feltartott kezekkel, és úgy érezhette, hogy megint egy szörnyű dolog fog történni. Előkapta a fegyverét, és az indulatát azokkal a lövésekkel vezette le" – mondta a Népszabadságnak a szakember, aki egyet értett abban, hogy ez a „rossz nap" tipikus esete. „Mindenkivel megtörténhet, hogy konfliktusa támad mással."
