A bankvezér egyebek közt arra utalt, hogy a felívelés időszakában, amikor mintegy tíz éven át dőltek az olajdollárok az orosz büdzsébe, szakértők sokasága hiába sürgette, hogy „állítsák több lábra" a gazdaságot, helyezzenek nagyobb hangsúlyt a technológiai fejlesztést igénylő ágazatokra. Néhány – gyakorlatilag elvetélt – kísérlettől eltekintve nem történt semmi, amit az Rbc.ru gazdasági portál adatai is mutatnak: 1999-ben még az export 39,7 százalékát adták az olaj- és gáztermékek, 2014-re pedig már megközelítette a 70 százalékot az arányuk. Ezt közvetve a tavaly év végén elfogadott új orosz nemzetbiztonsági stratégia is elismeri. Az okmány nemcsak az Iszlám Államot, az USA-t és a NATO-bővítést sorolja az Oroszországot fenyegető veszélyek közé, hanem például a gazdaság alacsony versenyképességét, nagy nyersanyag- és exportfüggőségét, a technológiai elmaradottságot is.
Márpedig a zuhanó olajárak és rubelárfolyam mellett ezeknek különös jelentőségük van. A Vedomosztyi szerint az olajkivitel értéke a tíz évvel ezelőtti szintre esett vissza, a 27 dollár körüli olajár pedig tegnap egy időre 85 rubel fölé lökte a dollár árfolyamát, amely 2014 nyarán még 36, egy éve pedig 65 rubel volt. Gondban van a tervezett paksi atomerőmű-bővítés hitelkonstrukciójában főszerepet játszó Vnyesekonombank is. Az állami tulajdonú pénzintézet a második éve súlyosan veszteséges, és egyes adatok szerint 18 milliárd dolláros segítségre szorulhat. Közben viszi a pénzt a hadsereg fejlesztése (tavaly a katonai büdzsé a GDP 4,5 százaléka volt), a szíriai beavatkozás, a kelet-ukrajnai konfliktus, és egyre nyilvánvalóbb terhet jelentenek a nyugati szankciók.
– A jelek arra utalnak, hogy a hatalmi körökben felismerték a válság súlyát, abban azonban nem vagyok biztos, hogy erről az államfő elé is teljes képet tárnak – vélekedett Lilija Sevcova politológus, a Moszkvai Carnegie Központ egykori programvezetője. Véleménye szerint a hatalmi elitnek nincs válasza a gondokra, és ha azokat kizárólag az olajárnak tulajdonítja, akkor semmit sem javít a helyzeten, hiszen súlyos rendszerszintű krízis van kialakulóban Oroszországban.
Az első lépéseket mindenesetre már körvonalazta a moszkvai kabinet. Biztosnak látszik, hogy át kell szabni az ötvendolláros átlagos olajárral számoló költségvetést, és a parlament előtt van a kormányzati kiadások tízszázalékos csökkentésének terve, amelyet az ellenzék máris támad. A kommunisták vezére, Gennagyij Zjuganov például azt hangoztatta, hogy nem lehet újabb terheket róni a lakosságra, amelynek fele így is átlagosan havi 15 ezer rubelből (mintegy 51 ezer forint) vagy még kevesebből él.
Miközben az elemzések szerint a közeljövőben aligha lesznek súlyos társadalmi következményei a válságnak, Lilija Sevcova úgy látja, hosszú távon ezek mindenképpen jelentkezni fognak, és a kérdés csak az, hogy még a 2018-ban esedékes elnökválasztás előtt vagy utána.
– Bizonyos jelek – például a késedelmes bérkifizetések vagy a rejtett munkanélküliség – már most megmutatkoznak, ráadásul a jóslatok szerint az állami tartalékok az év végéig, legfeljebb a jövő év elejéig tartanak ki. Márpedig ha a központi költségvetés nem lesz képes kielégíteni a regionális igényeket, az forrongáshoz vezethet – mondta.
Enyhülés jöhet az „ukrán fronton"
Az orosz gazdasági gondoknak is szerepük lehet abban, hogy változás látszik az ukrajnai válság moszkvai kezelésében. Borisz Grizlov volt házelnök személyében előbb új képviselőt jelöltek a minszki egyeztetésekre, majd a múlt héten Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes Kalinyingrádban Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadóval tárgyalt az ukrajnai helyzetről. Hivatalosan csak annyit közöltek, hogy újabb ötletek vetődtek fel, a kommentárok azonban arról szólnak, hogy a konfliktust katonairól diplomáciai síkra akarják terelni. Ez lehetővé tenné, hogy Moszkva nagyobb távolságot tartson a kelet-ukrajnai lázadóktól, az amerikaiak pedig megpróbálják elérni Kijevnél a minszki megállapodásokban előírt alkotmánymódosítást és regionális választásokat. Így ha nem is törölnék el, de legalább enyhíthetnék az Oroszország elleni szankciókat, Barack Obama kormányzata pedig az elnök távozása előtt újabb diplomáciai eredményt könyvelhetne el.
