Egyoldalú izraeli kivonulás tervét vázolta fel Ehud Barak védelmi miniszter az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániából a Jiszráél Hajóm (Izrael ma) című lapnak adott, teljes terjedelmében kedden megjelenő interjújában.

Netanjahu izraeli miniszterelnök (jobbra) Barak védelmi miniszterrel (balra) – szeptember 11-én, a kormányülés előtt

A terv szerint felszámolnának több tucat különálló, az 1967 előtti vonalaktól távoli települést, és a helyben maradást választó izraeliek palesztin fennhatóság alá kerülnének. Barak terve szerint Izraelé maradna a nagyobb ciszjordániai települési övezetekkel az ott élő telepesek mintegy 90 százaléka, s nem adná fel az Izrael biztonsága számára létfontosságú részeket, például a Ben Gurion nemzetközi repülőtér körzetét és a Jordán folyó völgyét. A fennmaradó területeket az ottani települések felszámolásával átengedné a palesztin államnak.

Az áttelepítést a továbbra is megtartott területekre vagy az 1967 előtti Izrael területére szabadon választhatóan, egyénileg vagy a lakóközösségek fenntartásával hajtanák végre. Azok, akik nem hajlandók elhagyni lakóhelyüket, ötéves próbaidőre a palesztinok fennhatósága alatt maradhatnának.

"Nem könnyű döntés"

"Előnyösebb az egyezség a palesztinokkal, de ha ez nem megy, gyakorlati lépéseket kell tenni az elkülönülés felé. Ez nemcsak a palesztinokkal, hanem a térség más országaival, Európával és az amerikai kormánnyal szemben is segít bennünket – és természetesen nekünk magunknak is jó. Nem könnyű döntés, de ideje, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek nemcsak érzésekből és ideológiából táplálkoznak, hanem a valóság józan megértéséből" – mondta egyebek közt a védelmi miniszter. Barak hangsúlyozta, hogy már 12 éve következetesen hangoztatja a fentieket, és nemcsak a közelgő választások késztetik rá. Szerinte meg kell erősíteni Mahmúd Abbász palesztin elnököt, akit partnernek tekint, de úgy véli, a béke ügyében a felelősség főként a palesztinokat terheli.