Az Egyiptomban hosszú hónapok óta nyíltan dúló hatalmi harc részeként a száztagú alkotmányozó gyűlés szerdán meglepetésre jelentette be, hogy másnap szavazni készül a leendő alkotmányról, noha Murszitól két hónap haladékot kapott munkája elvégzéséhez. A testületben – a Muzulmán Testvériséghez kötődő elnökhöz hasonlóan – az iszlamisták vannak többségben. Liberálisok, keresztények, világiak és baloldaliak, köztük Amr Musza, Mubarak egykori külügyminisztere, illetve az Arab Liga volt főtitkára ki is vonultak annak munkájából, jórészt éppen az iszlám vitatott szerepe miatt. Helyüket többnyire iszlamistákkal töltötték fel.

Members of Egypt's constitution committee meet at the Shura Council for the final vote on a draft new Egyptian constitution in Cairo November 29, 2012. An assembly drafting Egypt's new constitution voted on Thursday to keep the principles of Islamic law as the main source of legislation, unchanged from the previous constitution in force under former President Hosni Mubarak. REUTERS/Mohamed Abd El Ghany (EGYPT - Tags: POLITICS RELIGION)

Sokan attól tartanak, teokratikus állammá válhat az arab világ legnépesebb országa. Egy elfogadott alkotmányos passzus kiköti: a Goldziher Ignác és Germanus Gyula által is látogatott iszlám alapintézmény, a kairói al-Azhar vallástudósi gyűlése, az ulema véleményét minden, a saríához tartozó kérdésben ki kell kérni. Ez előrelépés az iszlamistáknak ahhoz képest, hogy a Hoszni Mubarak-érában csak az iszlám, mint államvallás kitétel szerepelt; a diktátor-elnök tavalyi megdöntésekor ezt is felfüggesztették.

Egy egyiptomi bíróság a héten távollétükben halálra ítélt hét koptot, illetve egy amerikai lelkészt iszlámellenes vádak alapján; ezt még a vallási főhatóságnak kell jóváhagynia. Az elítéltek között van az Amerikában élő Mark Basseley Youssef, a hírhedt A muzulmánok ártatlanásága című, provokatív film készítője is.

Hatalmi harc dúl Kairóban

Az alkotmányozók még csütörtökön elfogadták azt is, hogy a keresztények (milliók tartoznak a kopt felekezethez), illetve a zsidók egyéni státusukból adódóan gyakorolhatják vallásukat. Egyhangúlag jóváhagyták az első cikkelyt, miszerint Egyiptom független, szuverén és demokratikus állam – jelentették a hírügynökségek.

Mindez a Mubarak-korszak emberei által vezetett igazságszolgáltatás, illetve az iszlamisták hatalmi vetélkedésének is részét képezi. Murszi a napokban visszatáncolt múlt heti rendeletéhez képest, amellyel jogilag kikezdhetetlenné tette saját döntéseit. Attól tartott, a Legfelsőbb Bíróság akadályozza majd a politikai átmenetet, miközben Egyiptom már most is rendkívül megosztott, egy hete tömegek tüntetnek, randalíroznak a nagyvárosok utcáin. Az összecsapásokban ketten meghaltak, több százan megsebesültek. Egy hét alatt több mint 11 százalékot esett a kairói tőzsdeindex. Ugyanakkor Kairó előzetes megállapodást ért el 4,8 milliárd dolláros IMF-hiteléről; ezt a Valutaalapnak még decemberben is jóvá kell majd hagynia. 

A legzökkenőmentesebb politikai átmenet szempontjából az ideális forgatókönyv a következő: az elnök, aki szombaton kapja meg az elfogadott alkotmányt, aláírja azt, majd rövid időn belül népszavazást ír ki a ratifikálására. Mint Murszi bejelentette, ez "hamarosan" meg is történik. Az új jogi norma biztosítja a kereteket a leendő politikai berendezkedéshez, s megnyitja az utat az új parlamenti választások előtt is. Júniusban az igazságszolgáltatás feloszlatta az iszlamista többségű alsóházat.