galéria megtekintése

Egyetlen balesetből is súlyos válság lehet

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 27. számában
jelent meg.


Poór Csaba
Népszabadság

Közvetlen konfrontációtól egyelőre nem kell tartani a NATO és Oroszország között, de akár egy tévedés is súlyosbíthatja a válságot. Különösen nagy a kockázat a levegőben, ahol az ukrán válság kitörése óta mindkét oldal a korábbinál aktívabban van jelen, és ahol az orosz légierő műszaki színvonala még elmarad a nyugatitól.

Oroszországnak és a NATO-nak olyan intézkedésekben kellene megállapodnia, amelyek csökkentik egy háború kitörésének veszélyét Moszkva és a Nyugat között – szorgalmazta szerdán megjelent nyilatkozatában a nemzetközi közélet 21 ismert szereplője, köztük Igor Ivanov, Oroszország és Hikmet Cetin, Törökország volt külügyminisztere, valamint két egykori védelmi miniszter, a német Volker Rühe és a brit Malcolm Rifkind. Arra figyelmeztetnek, hogy bár a hozzáértő hadvezetők képesek lehetnek kezelni a helyzetet, egyetlen tévedés vagy baleset is a válság elmélyüléséhez, sőt akár közvetlen katonai konfrontációhoz vezethet.

A Krím félsziget tavaly márciusi orosz bekebelezése és a kelet-ukrajnai konfliktus kitörése óta mindkét oldalon megszaporodott hadgyakorlatok mellett az elemzés példaként hozza fel a légi járőrözést is. A NATO vadászgépei tavaly több mint négyszázszor szálltak föl orosz repülők elfogására (négyszer annyiszor, mint 2013-ban), míg Moszkva háromezer esetben (kétszer gyakrabban, mint egy évvel korábban) észlelte határainál a NATO taktikai repülőgépeinek mozgását – áll a European Leadership Network brit kutatóközpont tanulmányában.

Még sűrűbben történhetnek ilyen „légi találkozások”, ha az Egyesült Államok megvalósítja azt a friss tervét, hogy – az orosz akciók keltette aggodalmak enyhítésére – Európába telepítenek néhányat a legkorszerűbb F–22-es vadászgépekből. Velük szemben egy olyan orosz légierő állna majd, amelynek műszaki színvonala szakértői megítélés szerint még elmarad a NATO-étól.

 

Gépeinek túlnyomó többségét a szovjet korszakból örökölte, még a néhány éve használatba vett Szu–35-ös is az 1970-es évekből származó modell továbbfejlesztett változata – jellemezte a helyzetet a The Week című brit hetilap. Az elöregedett géppark nehezen birkózik meg a megszaporodott repülési feladatokkal. A szakemberek szerint ennek egyenes következménye, hogy gyakoribbak a balesetek is: június–júliusban pár hét alatt öt orosz katonai repülőgép járt szerencsétlenül.

Baltának látszik, de valójában repülőgép. Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai légiszalonon, az ifjú konstruktőrök pavilonjában
Baltának látszik, de valójában repülőgép. Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai légiszalonon, az ifjú konstruktőrök pavilonjában
Szergej Csirikov / MTI/EPA

Hasonló véleményen van Vagyim Kozjulin, a PIR-Centr moszkvai biztonságpolitikai elemzőcég szakértője is. Szerinte nehezíti a helyzetet, hogy a kiszolgált gépekhez nincs megfelelő minőségű alkatrész, s a pilóták egy része sem eléggé tapasztalt, a régiek közül sokan nyugdíjba mentek, vagy elcsábították őket a polgári légitársaságok, az újak pedig még keveset repültek.

– Ugyanakkor mélyreható átalakítás és új repülőgéptípusok hadrendbe állításával kísért korszerűsítés indult a légierőnél – utalt a szakember arra a 2020-ig szóló fegyverzetmodernizálási programra, amelyet öt éve 22 ezer milliárd rubeles kerettel hirdetett meg a kormányzat. Ez a költségvetés akkor 720 milliárd dollárnak felelt meg, mára a rubel árfolyama kevesebb mint felére esett vissza.

Kozjulin szerint azonban nem csak ez nehezíti a nagyszabású reformtervek végrehajtását. Megszakadt a termelési kooperáció Ukrajnával, noha egy sor fontos alkatrészt ott gyártottak a repülőgépekhez. A szankciók miatt azon elektronikai részegységek sem érkeznek meg, amelyeket eddig francia és német cégektől vásároltak – sorolta a Népszabadságnak a gondokat. Szerinte a Szovjetunió szétesése után a hadiipari cégek jó része polgári termelésre állt át, vagy tönkrement, és kevés a hozzáértő szakember.

Így is azt tervezik, hogy az idén 150, 2020-ig összesen ezer új repülőgépet és helikoptert kap az orosz légierő. Az F–22-esek vetélytársának szánt, a mostani moszkvai légiszalonon bemutatott, lopakodó technológiájú vadászgép, a T–50 (PAK FA) első példányainak már 2017-ben hadrendbe kellene állniuk, ám jól jellemzi a helyzetet, hogy a tervezett 65 helyett csak 12-t rendeltek belőlük.

Az új, hétezer kilométeres hatósugarú, 200 tonnás teherbírású, szupergyors szállítógépből 2024-re nyolcvanat készülnek üzembe helyezni, míg – a mostanában a világ óceánjai fölött járőröző Tu–95-ösöket is kiváltó – korszerű hadászati bombázó és a MiG-31-esek helyébe lépő elfogó vadászrepülőgép, a PAK DP a legjobb esetben is tíz év múlva jut el a csapatokhoz.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.