Miután Hargita és Kovászna megye vezetőivel tárgyalt, Basescu ugyanis vehemensen megismételte budapesti kijelentését, miszerint Székelyföld területi autonómiájának kérdését a román egységes nemzetállami alkotmány teljes mértékben kizárja, ilyesmiről tehát szó sem lehet. Az államelnök ugyanakkor segítséget ígért a két megye infrastrukturális és általános gazdasági fejlesztéséhez.

Eckstein-Kovács székelyföldi körútja befejeztével a Népszabadságnak elmondta: a székely megyék önkormányzati vezetői élénken érdeklődtek az államfő régiófejlesztési elképzeléseiről és terveiről, és kiderült, hogy a térség gazdasági érdekeit a két megyében élő magyarok és románok szinte egyformán látják.

Ami az etnikai kérdéseket illeti, ott viszont jelentős különbségek léteznek, amelyeket Eckstein-Kovács szerint régi frusztráltságok táplálnak. A magyarok azt sérelmezik, hogy - bár az elmúlt években ez az arány javult - még mindig alul reprezentáltak a minisztériumoknak és más központi szerveknek alárendelt helyi intézmények élén. A románok ezzel szembe azzal elégedetlenek, hogy a helyi önkormányzati apparátusokban nincsenek számarányuknak megfelelően képviselve. "Kis empátiával és sok beszélgetéssel ezt a vesztes-vesztes képletet nyertes-nyertes helyzetté lehetne átalakítani" - vélekedett az államelnöki tanácsos.

Eckstein-Kovács körútjának tapasztalatai befolyásolhatják Traian Basescu további lépéseit. Az elnök a hét végén ugyanis azt ígérte a székelyföldi megyevezetőknek, hogy a napokban több minisztert is a térségbe meneszt, hogy a szükséges beruházásokról tárgyaljanak. A román elnök mindezekkel azt kívánja bebizonyítani, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányból való kikerülése miatt a régiónak nem kell semmilyen hátrányokkal számolnia, mert az immár magyarok nélküli bukaresti kormányzat is képes érdekeit képviselni.

Basescu egyébként mostani székelyföldi látogatása során is hevesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte csak szavazatok megszerzésére használta fel a Székelyföldet, de a térség felemeléséért édes-keveset tett, eközben pedig az RMDSZ által uralt helyi önkormányzatokban románok ellen irányuló "etnikai tisztogatás" folyt. Eckstein-Kovács ezzel szemben elismerte, hogy elnöki tanácsosként több esetben is konzultált az RMDSZ-szel. Az elnöki tanácsos ugyanis még mindig a szövetség tagja és a szervezet szabadelvű platformjának a vezetője.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke erre reagálva kifejtette: az államfőnek el kellene döntenie, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben csak román nemzetiségűek élnek, s akkor nem lehet etnikai tisztogatásról beszélni, vagy pedig etnikai tisztogatásokról tárgyalunk, de akkor Románia mégsem egységes nemzetállam. Az RMDSZ szerint a székelyföldi területi autonómia lehetséges, de a Székelyföldre nézve a Traian Basescu által szorgalmazott decentralizáció is hasznos következményekkel járhat.

A bukaresti román sajtó szerint Basescu székelyföldi kijelentései idei őszi elnökválasztási kampányát szolgálták. Az államfő úgy próbálja megvásárolni a székelyek szavazatát, hogy közben az RMDSZ-en is nagyokat üt - vélekedett az egyik központi román napilap.

Eckstein-Kovács ezzel szemben úgy véli, hogy székelyföldi útja hasznos volt, és több kényes kérdés tisztázásához, megoldásához vezethet.

Csíksomlyói búcsú