Fogolysors elnöki kézben. Barack Obama aláírja a Guantánamó bezárásáról szóló elnöki rendeletet

Reuters - Larry Downing

Guantánamó egy éven belül bezár – váltotta be egyik választási ígéretét Barack Obama, aki az erre vonatkozó rendeletet ünnepélyes keretek között csütörtökön írta alá a Fehér Házban.

A rendelet egyike annak a három elnöki utasításnak, amelyek aláírása küszöbön áll és a Kuba szigetén lévő amerikai haditengerészeti támaszponton kialakított börtöntáborban őrzött terroristagyanús személyek - tálibok, az al-Kaida terrorhálózat tagjai, más külföldi harcosok - kihallgatására és büntetőjogi felelősségre vonására vonatkoznak - mondta a tanácsadó.

Obama a rendelet aláírásával egyik választási ígéretének tett eleget, miszerint egyik első hivatali feladatának tartja a külföldön is bírálatok kereszttüzébe került guantánamói tábor gyors bezárását. A létesítmény az őrizetesekkel való rossz bánásmódnak, illetve annak jelképévé vált, hogy a hivatalából kedden távozott George Bush előző amerikai elnök kormánya vádemelés nélkül évekig tartott fogva embereket.

Obama keddi beiktatása után alig néhány órával már megtette az első lépést a guantánamói börtöntáborban működő különleges katonai törvényszékek megszüntetéséért. Utasította a Pentagon állományába tartozó guantánamói katonai ügyészeket, hogy kérvényezzék mind a 21 folyamatban lévő eljárás felfüggesztését 120 napra. Egy amerikai katonai bíróság szerdán felfüggesztette öt guantánamói fogoly peres eljárását, időt adva ezzel az új kormánynak, hogy felülvizsgálja a terroristagyanús foglyok elleni eljárások rendszerét.

Szerdán a médiában már keringett a csütörtökön aláírandó rendelet szövegtervezete, amely szerint a guantánamói létesítményt a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a dokumentum aláírása után egy évvel be kell zárni. A táborban őrzött személyekre a hadifoglyokra vonatkozó genfi konvenciók érvényesek - Bush ettől mindig elzárkózott -, a börtön bezárásakor még Guantánamón tartott foglyokat pedig haza vagy szabadon kell engedni, esetleg harmadik országba vagy más amerikai fogházba szállítják őket. Az Egyesült Államok biztonságára nézve veszélyesnek tartott, ezért más országnak át nem adható őrizetesek sorsát pedig - közelebbről nem részletezett - "jogi eszközökkel" kell rendezni - áll a tervezetben.

A guantánamói haditengerészeti bázison a becslések szerint  jelenleg 245 férfi őriznek, többségüket hosszú évek óta. Az Obama-adminisztrációra hárul intézkedni a  foglyok további sorsáról.  Egy részük átkerülhet amerikai börtönökbe, másokat visszaküldhetnek  hazájukba. Ez utóbbi viszont azért ütközik nehézségekbe, mert  várhatóan üldöztetés várna rájuk. Az sincs tisztázva, hogy milyen  keretek között indítsanak vádeljárást a háborús bűnökkel vádolt  őrizetesek ellen.

Obama elrendelte szakértői csapat felállítását is, amelynek 30  napon javaslatot kell tennie a terroristagyanús személyek sorsára  vonatkozóan, elsősorban arra, hova kerüljenek a foglyok Guantánamo bezárásával.

Búcsú Iraktól

Amerikai katona Bagdadban
Reuters - Erik de Castro Obama utasította a vezérkart, hogy tegyen további előkészületeket az iraki csapatkivonásra - közölte a Fehér Ház. A demokrata párti új elnök szerdai első teljes munkanapján Joseph Biden alelnökkel, valamint az elődje, a republikánus George Bush kormányában is szolgáló Robert Gates védelmi miniszterrel és Mike Mullen admirálissal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével áttekintette az iraki és az afganisztáni helyzetet.

A fehér házi tanácskozáson jelent volt David Petraeus tábornok, a térségben folytatott amerikai hadműveletekért felelős Középső Parancsnokság vezetője is, Raymond Odierno, az Irakban állomásozó amerikai erők parancsnoka pedig videokapcsolat segítségével vett részt a beszélgetésben.

Obama a megbeszélés után közleményben tudatta: utasította a katonai vezetőket, hogy dolgozzanak ki további terveket a "felelősségteljes" iraki csapatkivonás végrehajtására. Az elnök hamarosan találkozik a vezérkari főnökök egyesített bizottságával is. A dokumentum a kivonulás menetrendjéről nem tett említést, a szerdai tanácskozás ezért inkább jelképes volt az elnök első teljes munkanapján, nem pedig a csapatkivonásra tett konkrét ígéretek teljesítése.

A csapatkivonás jóval összetettebb feladatnak ígérkezik annál, hogy az új elnök egyetlen tollvonással véget vessen az amerikai katonai jelenlétnek az arab országban. Obama és Biden az elnökválasztási kampányban sokszor bírálta, hogy Bush miként irányította az iraki hadműveleteket. Obama egyik kulcsfontosságú kampányígérete az volt, hogy hivatalba lépése után 16 hónapon belül kivonja az amerikai erőket az arab országból. A kampányban a választókat főként az iraki helyzet foglalkoztatta, bár a gazdasági válság ezt a kampány végén háttérbe szorította.

Megismételt eskü, ezúttal baki nélkül

Megismételte hivatali esküjét az új elnök, mert első alkalommal hiba csúszott az eskütételbe - közölte a washingtoni Fehér Ház. Obama szerdán a Fehér Házban, John G. Roberts legfelsőbb bíró előtt, újságírók jelenlétében ismételte meg esküjét.

A Fehér Ház közleménye szerint az esküt óvatosságból ismételték meg. Az új amerikai elnök keddi ünnepélyes beiktatásán kívülről, folyékonyan elmondta előre megírt, bő negyedórás beszédét, ám a rövid elnöki eskütétel már nem volt ennyire gördülékeny. Pedig csak annyi lett volna a feladat, hogy megismételje John G. Roberts legfelsőbb bíró szavait.

Már a start se sikerült. A főbíró még be se fejezte az első mondatot, amikor Obama már belekezdett, így aztán kétszer is elmondta, "Én, Barack Hussein Obama".

Ezután Roberts lepte meg Obamát a szöveg kissé improvizált változatával, amelyben tarka nyelvtani kavarodás született. A birtokviszonyból részeshatározói viszony lett, és - bár az angolt tartják a világ egyik legrugalmasabb nyelvének, a "híven" módhatározónak se sikerült a helyére kerülnie.

Az alkotmányos szöveg szerint helyesen így hangzik az eskü: "híven gyakorlom az Egyesült Államok elnökének tisztét", Roberts viszont a híven szót a mondat végére helyezte. A Harvardon alkotmányjogásznak készült Obama azonnal felfigyelt a hibára, és megállt, a rövid kínos szünet után a főbíró így ismét nekigyürkőzött. Most már előrekerült a jelző, ám ezúttal az igével gyűlt meg a baja, azt ugyanis elhagyta. Hogy a zavar teljes legyen, Obama erre most a bíró első - hibás szórendű - változatát mondta fel.

Ezután már minden ment mint a karikacsapás, sikerült végigmondani a 35 szavas esküszöveg hátralévő részét, beleértve a végén az alkotmány szerint különben nem kötelező "Isten engem úgy segéljen!" fordulatot is. Az ünnepséget követően jogászok úgy vélték, hogy Obamának nem kell aggódnia, hogy elnöksége nem törvényes, de általában az volt a véleményük, hogy egy ismétlés nem árthat.

Új, nehéz korszakot ígér Hillary Clinton

Hillary Rodham Clinton eskütétel közben. A biblia férje, az exelnök Bill Clinton kezében
Reuters - Frank Fey/US Senate Photographic Studio Nem sokkal a szenátusi jóváhagyás után Hillary Clinton, az új amerikai külügyminiszter már le is tette hivatali esküjét.  volt New York-i szenátort nagy többséggel, 94-2 szavazati aránnyal támogatta a törvényhozás 100 tagú felsőháza, jóllehet néhány republikánus szenátor fenntartásait hangoztatta.

Clinton éljenző munkatársak tömege várta a State Department épületénél, és az új tárcaavezető az euforikus elvárásoknak megfelelően kijelentette, új korszak kezdődik az amerikai diplomáciában. „Nem lesz könnyű; nem szeretném, ha bárki azzal a gondolattal  távozna erről a rendkívül meleg fogadtatásról, hogy óh, istenem,  nagyszerű lesz. Kemény lesz” – figyelmeztetett azonban Clinton diplomaták előtt az Obama-adminisztráció előtt álló nehézségekre.

Clinton nem sokkal eskütétele után bejelentette, az Egyesült  Államok közel-keleti különmegbízottja George Mitchell egykori demokrata szenátor lesz, az afganisztáni-pakisztáni régióval pedig Richard Holbrooke volt ENSZ-nagykövet foglalkozik majd, szintén különmegbízottként.

A 61 éves Clinton elölését január közepén a szenátus külügyi bizottsága is szinte egyhangúlag támogatta. Az akkor ellene szavazó republikánus David Vitter szenátor figyelmeztetett: érdekelletétet eredményezhet, hogy a New York-i szenátor férje, Bill Clinton volt elnök jótékonysági alapítványát az utóbbi években a legkülönbözőbb külföldi kormányok, szervezetek és magánszemélyek támogatták. Mint jelezte, emiatt olyan befolyás érheti az ország vezető diplomáját, amelyet el kell kerülni.

A szerdai szenátusi ülésen a republikánus és a demokrata szenátorok egyaránt úgy foglaltak állást: Clinton gyors megerősítésére szükség volt annak érdekében, hogy Obama kormánya minél előbb érdemben foglalkozhasson az égető nemzetközi problémákkal, közöttük az iraki és afganisztáni háború, a közel-keleti viszály, valamint az atomfegyver megszerzésére törekvő Irán kérdésével.

A szavazás előtti vitán John Cornyn republikánus szenátor azt mondta, a Bill Clinton alapítványával kapcsolatos kérdések nem kérdőjelezik meg Hillary Clinton rátermettségét. John Kerry demokrata szenátor kijelentette: ez nem az a pillanat, amikor halogatni lehet Amerikai szerepvállalását a válságokban, "szükség van egy külügyminiszterre, aki végrehajtja az elnök programját". Clinton gyors megerősítését sürgette a vitában John McCain szenátor, volt republikánus elnökjelölt is.

Clinton a szavazás után tette le miniszteri esküjét, és azonnal lemondott szenátori tisztségéről. Az eskütételen férje is jelen volt. Obama keddi beiktatási beszédében egyebek között arról beszélt, hogy Amerika új módon fog közeledni a muszlim világhoz, a kölcsönös érdekek és tisztelet talaján. Hillary Clinton az előző szenátusi meghallgatáson egyebek mellett jelezte: új nyitás várható Irán, Szíria és más olyan országok kormányai felé, amelyek ellenségesek az Egyesült Államokkal szemben.

David Paterson kormányzó várhatóan még a héten kinevezi Clinton utódát a New York-i szenátori poszton. Az esélyes jelöltek között emlegették Caroline Kennedyt, a tragikus sorsú John F. Kennedy elnök lányát. New York-i sajtóértesülések szerint Caroline Kennedy szerdán viszont arról tájékoztatta a kormányzót, hogy lemond szenátori ambícióiról. A kormányzó hivatala ezt egyelőre nem kommentálta.

JFK lánya nem akar szenátor lenni

Caroline Kennedy csütörtökön visszavonta pályázatát arra az amerikai szenátusi helyre, amely amiatt üresedett meg, hogy Hillary Clinton New York-i szenátor lett az új kormány külügyminisztere. Caroline Kennedy, a tragikus sorsú John F. Kennedy elnök lánya nem részletezett személyes okokra hivatkozott a döntéséről szóló rövid közleményében, amelyet röviddel helyi idő szerint szerda éjfél után hozott nyilvánosságra.

Kennedyt sokan bírálták amiatt, hogy családja politikai befolyása miatt egyszerűen bele akar ülni a szenátori székbe, pedig szakmai, politikai háttere és közigazgatási képzettsége egyáltalán nincs.

Kennedy alaposan feladta a leckét David Paterson kormányzónak, akinek jogköre Clinton utódjának kinevezése. Döntésében szerepet játszhatott, hogy a felmérések szerint New York közvéleménye inkább Andrew Cuomónak, az állam a főügyészi jogköröket is ellátó igazságügyminiszterének szavazna bizalmat. A Kennedy-vel egyidős demokrata politikus neve csaknem annyira ismert: a Wall Street-i visszaélések kapcsán a nagy bankházak, brókercégek háza táján is "főzsaruként" nyomoz, a média rendszeres szereplője. Apja, Mario Cuomo pedig az állam kormányzója volt régebben. Az már csak érdekesség, hogy Kennedy és Cuomo távoli rokonok, igaz, csak házasságok révén.
 
Paterson kormányzó, aki még egy éve sem lépett a szexbotránya miatt lemondásra kényszerült Eliot Spitzer helyére, egyelőre nem közölte döntését. Demokrataként azt tarthatja szem előtt: a párt mindenképpen meg akarja őrizni a szenátori helyet, márpedig a posztért 2010 novemberében meg kell mérkőzni. Ehhez alapos ismertségre és sok kampánypénzre lesz szükség. Cuomónak várhatóan legalább a párton belül nem lenne jövőre kihívója.

A néhai elnök öccse, Edward Kennedy szenátor rosszul lett kedden Barack Obama elnök beiktatási ebédjén. A tavaly agydaganattal operált 76 éves szenátort kerekes székben tolták ki az ebédről, miután görcsös rángatózás után összeesett. Kórházba szállították, ahol annyit közöltek, hogy eszméleténél van.

Kapcsolódó cikkek: Duplázik az USA Afganisztánban | Terrorista-támadástól tart Obama | Hillary Clinton az Obama-kormányban? | Obama Guantánamo bezárására készül | Obama: mentőcsomag a középosztálynak