Egy csalódott nyugati hívő Orbánról: 'Átlépte a tiltott határokat'

Ha egy szélsőjobboldali politikai párt szobrot állít a náci Németország szövetségeseként ismert Horthy Miklósnak, és utcákat nevez el róla, az ember azt várná, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a konzervatív Fidesz-kormány tiltakozik. De kevéssé sem tette – írja Judy Dempsey a tekintélyes washingtoni agytröszt, a Carnegie Intézet honlapján.

Sőt. Ahogy cikkében a New York Times európai tudósítója emlékeztet rá, Orbán egy Die Pressének adott interjúban azzal rázta le a dolgot, hogy emlékművekről dönteni a helyi önkormányzatok hatásköre.

A miniszterelnök azután nyilatkozott az osztrák napilapnak, hogy Csókakő polgármestere leleplezett egy Horthy-mellszobrot, amelyet a Magyar Gárda és a Hatvannégy Vármegye ifjúsági Mozgalom állított a Budapesttől nyugatra fekvő kis településen – a két szervezet a szélsőjobboldali Jobbikhoz kötődik. És Csókakő még csak nem is elszigetelt eset. Dempsey felidézi, hogy nemrég Horthy alma matere, a debreceni református kollégium emléktáblával tisztelgett az egykori diák előtt, Gyömrő főterét pedig a kormányzóról keresztelték el.

Orbán az interjúban a maga részéről elismerte, hogy Horthyról „hosszú és nehéz” vita folyik Magyarországon, de szerinte ebben nem az ő tiszte kimondani a végső szót. „Ezzel nem értek egyet. Határozottan nem” – írja Dempsey. Az amerikai újságírónő szerint a Hitler szövetségeseként ismert, agresszív nacionalista Horthy „a legrosszabb politikai figura”, aki valaha is előkerült Magyarországon, Nagy-Magyarországról szőtt álmai pedig még mindig kedvező visszhangra találnak a Fidesz-hívők köreiben. Ők ugyan tudják, hogy határokat újrarajzolni valószerűtlen ma már, de Orbán mindig nagy hangsúlyt fektetett a szomszéd országokban élő magyar kisebbségekre, és magyar állampolgárságot is biztosított nekik, retorikájával pedig kivívta Szlovákia és Románia haragját.

Horthy rehabilitálásában a legrosszabb az, hogy úgy tűnik, elnézi a kormányzónak a zsidóüldözéseket – hívja fel a figyelmet Dempsey. Magyarországnak egykor virágzó zsidó közössége volt. Ez ellen a Horthy-rendszer törvényekkel, gettókkal, vagyonelkobzással és az egyetemekről való kitiltással lépett fel, a kényszermunkatáborokban több ezer zsidó halt meg. Igaz, Hitler kérésének ellenállva Horthy végül nem deportálta a zsidókat. A deportálások akkor kezdődtek, amikor a nyilaskeresztesek 1944 márciusában elűzték a kormányzót. Utána nyáron 437 ezer magyarországi zsidót deportáltak Auschwitzba, szinte német segítség nélkül – jegyzi meg Dempsey. (Magyarországon a nyilas hatalomátvétel valójában 1944. október 15-16-án történt, a deportálások viszont már május 15-én elkezdődtek. – a szerk.)

Ráadásul amíg a Fidesz passzívan szemléli a Horthy-kultusz újjáéledését, aktívan részt vesz az író Nyirő József rehabilitálásában. Nyirő feltétlen híve volt a fasiszta és keményen antiszemita Szálasi Ferenc nyilaskeresztes pártvezérnek, és nyíltan felszólalt a zsidóság ellen, úgyhogy a második világháború után nem is vették bele az iskolák tanrendjébe. Mostanáig, legalábbis – jegyzi meg Dempsey, emlékeztetve, hogy Kövér László magyar országgyűlési elnök, a Fidesz egyik prominens tagja maga próbálta megszervezni Nyirő újratemetését Romániában. Románia megakadályozta, hogy megtartsák a szertartást, magyar és nemzetközi tiltakozások részeként pedig a Nobel-békedíjas Elie Wiesel is visszaadta a magyar érdemrendjét.

De miért hagyja a Fidesz, hogy Horthyt és Nyirőt piedesztálra emeljék? – firtatja Dempsey, aki szerint a válasz erre a gazdasági válságban és a tavalyelőtt még kétharmaddal hatalomra jutott Fidesz népszerűségvesztésében keresendő. Az világos, hogy Orbán a választási populizmuson túl is mélyen hisz a magyar nemzet eszméjében, és nosztalgiával gondol az elmúlt kor dicsőségeire, de a Horthy- és a Nyirő-kultusz támogatásával a nyugati országok szélsőjobboldali alakulatain is túltesz. „Szélsőjobboldali pártok Hollandiában, Franciaországban és Nagy-Britanniában is vannak, és megesik, hogy a helyi konzervatívok ezt vagy azt elnéznek nekik. De ezek közül a konzervatív pártok közül senki nem ment el addig, ameddig Orbán, hogy hagyja átírni országa történelmének mocskos fejezeteit. Magyarország ezúttal valóbán átlépte a tiltott határokat” – ítél végkövetkeztetésében Dempsey.

Az amerikai újságírónő az International Herald Tribune tudósítója, a tekintélyes amerikai agytröszt, a Carnegie Intézet európai központjának a munkatársa. Az intézet honlapján megjelent cikknek pikáns mellékzöngéket ad, hogy Dempsey pár évvel ezelőtt még Orbán egyik nyugati hívének számított – ő volt például az, aki írásaival vitát robbantott ki a Nyugaton azután, hogy Gyurcsány 2007-ben azt találta mondani, „a Nabucco egy álom”.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.