Cserében Kuba elengedte Alan Grosst, akit 2009 decemberében vették őrizetbe a havannai repülőtéren, majd ítélték 15 évi börtönre, mert a kubai zsidó közösségnek adott át távközlési eszközöket az USAID, a washingtoni külügyminisztérium külföldi segélyeket bonyolító ügynöksége megbízásából. Ugyancsak szabadulhatott a kubai börtönből az a belügyi dolgozó, aki éppen az „Ötök" floridai tevékenységéről tájékoztatta az amerikaiakat. Havanna egyben ígéretet tett 53 politikai fogoly elengedésére is. Mint az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Jen Paski kedden közölte, néhányukat már kiengedték, s Washington elvárja, hogy hamarosan mindegyikük elhagyhassa börtönét. A szóvivő nem közölte, hogy hány rab került ki a rácsok mögül, s nevüket is elhallgatta. A politikai foglyok listáját az amerikai kormányzat állította össze.
A kapcsolatok javításáról, részben Kanadában, illetve vatikáni közvetítéssel folytatott titkos tárgyalásoknak egy külön mozzanata volt Gerardo Hernández feleségének kérése. Mint Patrick Leahy amerikai szenátor külpolitikai tanácsadója, Tim Rieser elmondta az AP hírügynökségnek, a szenátor 2013 februárjában tett látogatást Kubában, s találkozott Fidel Castróval. Akkor mutatták be neki Adriana Pérezt, Hernández feleségét, aki előadta kérését, hogy gyereket szeretne bebörtönzött férjétől. Az amerikai börtönszabályzat nem engedélyez házastársi vizitet, Pérez vízumkérelmét ráadásul többször is elutasították, mert őt is hírszerzőnek tartották. Így maradt megoldásnak a mesterséges megtermékenyítés, amihez a lefagyasztott spermát Panamába szállították, s második kísérletre Pérez teherbe is esett.
A forgatókönyv szerint január végén érkezik Havannába Roberta Jacobson, a nyugati félteke országai ügyében illetékes külügyi államtitkár-helyettes vezetésével az amerikai delegáció, amely tárgyalásokat kezd a kubai vezetéssel a két ország kapcsolatainak normalizálásáról, akárcsak a bevándorlás ügyéről. Állítólag az már eldőlt, hogy az amerikai követség ugyanabban az épületben lesz a híres havannai tengerparton, a Maleconon, ahol jelenleg is működik az Egyesült Államok érdek-képviseleti irodája.
A bevándorlás témája igen érzékeny, ugyanis a kubaiak kivételezett helyzetben vannak még ma is az USA-ban más országokból érkező menekültekkel szemben. Érvényben van „a száraz láb" elve, azaz nem toloncolják vissza azt az illegálisan érkező kubait, akinek sikerül valahogy amerikai földre tennie a lábát. Tavaly több mint négyezer kubai jutott be az USA-ba ily módon, tehát vízum nélkül, miközben csak néhány százat fogott el még a tengerben a parti őrség, akiknek visszatoloncolás a sorsuk. Arról nem szól a fáma, hogy mennyien vesztették életüket esetleg a tengeri utazás során. A feltételezések szerint a diplomáciai kapcsolatok rendezésével a kubai menekülteknek ez a kivételezett helyzete megszűnne.
