A helyi idő szerint kilenc órai urnazárás utáni exit pollok rendkívül szoros eredményt vetítettek előre a váratlanul magas, 62 százalékos részvétel mellett lezajlott második fordulóban. Több felmérés Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje enyhe előnyét mutatta Pontával, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével és államfőjelöltjével szemben.
Két felmérés viszonylag nagy, háromszázalékos különbséget hozott ki, két másik viszont – igaz, csekély különbséggel – Pontát tette az első helyre.
Az adatok fényében elsőre egyik jelölt sem nyilvánította magát győztesnek. Az urnazárás utáni első nyilatkozatában Johannis követelte a kormánytól, hogy hosszabbítsa meg az urnák nyitva tartásának idejét a külföldi szavazókörökben. Egyúttal maximális figyelemre intette az ACL szavazatszámlálóit, hogy „az eredmény hűen tükrözze a románok akaratát". – Huszonöt évvel a rendszerváltás után az emberek kénytelenek megküzdeni a szavazati jogukért, hihetetlen! – fűzte hozzá a jobboldali politikus. Bukarestben urnazárás után szintén hosszabbítást követelve többezres tömeg vonult az utcákra. A tüntetők nekifeszültek a kivezényelt rohamrendőröknek. Ponta rájuk utalva mondta a vereséget elismerő nyilatkozatában, hogy reméli, az eredményt azok is elfogadják, akik tüntetni akarnak, mert nincs okuk tiltakozásra.
Az exit pollokat kommentálva Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt főtitkára is maximális elővigyázatosságra intette pártja megfigyelőit. Kérte, hogy annak tudatában felügyeljék a szavazatszámlálást, hogy „a másikok” bármire képesek. A PSD számításai szerint 95 százalékos feldolgozottságnál Johannis 53 százalékkal vezet Ponta 47 százaléknyi voksával szemben.
|
Tüntetők Bukarestben a Szociáldemokrata Párt székháza előtt
Bogdan Cristel / Reuters |
A vasárnapi voksolásra is rányomta bélyegét a külhoni szavazóköröknél tapasztalt rossz szervezés. Miután az első fordulóban sok külföldön élő román nem szavazhatott, több európai nagyvárosban már pirkadat előtt ezrek gyűltek össze a szavazókörök előtt. Olyanok is akadtak, akik fogkefével felszerelkezve már szombaton este sorba álltak a diplomáciai képviseletek előtt, és az éjszakát az utcán töltötték, hogy biztosan leadhassák a voksukat. Így is több európai nagyvárosban a hivatalos urnazáráskor ezrek vártak arra, hogy szavazhassanak.
Traian Basescu államfő kora este felszólította a kormányt, hogy sürgősségi rendelettel hosszabbítsa meg a szavazási időt, viszont ezt a kabinet elhárította azzal, hogy a választási törvényt csakis a parlament felhatalmazásával módosíthatja.
Az ellenzék szerint a baloldali kormány szándékosan úgy alakította ki a külföldi szavazóköröket, hogy lehetőleg akadályozza a szavazást, mivel a határon túli románok hagyományosan a jobboldali pártokra voksolnak. Emiatt az első forduló után lemondott Titus Corlatean külügyminiszter, de a helyére kinevezett Teodor Melescanu sem hagyta jóvá több szavazókör nyitását.
|
Ponta reméli, hogy az emberek is tiszteletben tartják az eredményt
Gabriel Petrescu / Reuters |
A déli órákban a Párizsban tartózkodó Melescanu a francia fővárostól 400 kilométerre található Nancyt ajánlotta alternatívaként azoknak, akik valószínűsítették, hogy urnazárásig nem kerülnek sorra. „Aki nagyon akar szavazni, igazán meghozhatja ezt az áldozatot, pláne hogy Nancy gyönyörű város, az Art Nouveau bölcsője" – biztatta nemzettársait a miniszter. A bécsi konzulátus előtt várakozók románoknak Pozsonyt vagy a csehországi Brünnt ajánlották alternatívaként.
Az urnazárás előtt több száz fős utcai demonstrációk kezdődtek. A résztvevők így fejezték ki szolidaritásukat a külföldi románokkal, akik többórás sorban állás után sem élhettek alkotmányos jogukkal.
|
A távozó Basescu korábban az urnák hosszabbított nyitva tartására szólított fel
Bogdan Cristel / Reuters |
A PSD-hez közelálló Antena 3 hírtelevízió két órával az urnazárás előtt nyílt kampányolásba kezdett Ponta mellett, arra buzdítva a románokat, hogy minél nagyobb számban menjenek el voksolni, és „vessenek véget az embernyúzó Basescu-rezsimnek". Baloldali véleményformálók figyelmeztettek, hogy az ellenzék Ukrajna mintájára „romániai Majdant" próbál létrehozni.
Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint jelentős volt a „választási turizmus" a szociáldemokraták hagyományos bázisának számító déli megyékben, ahol mikrobuszokkal szállították a szavazókat egyik településről a másikra. A PNL kérte a hatóságokat, hogy vizsgálják ki, miért haladja meg a pótlistán szavazók száma az állandó választási névsorban szereplőkét olyan településeken, amelyek nem kifejezetten idegenforgalmi célpontok.
A romániai magyarok nagyobb része otthon maradt. A székelyföldi Hargita és Kovászna megyében a részvétel csaknem 10 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. Több román választópolgár Erdély zászlóját is magával vitte szavazni, ezzel jelezve, hogy az erdélyi Johannist támogatja. A hírtelevíziók ezt szeparatista megmozdulásként értelmezték. A kormányhoz közel álló tévék különben napközben részleteket ígértek arról, hogy „a magyar szélsőségesek milyen sokkoló akciókkal próbálják destabilizálni Romániát".
