Mihail Mihajlin, a Kommerszant főszerkesztője kijelentette, hogy a támadás Kasin munkájával függ össze, s hozzátette, hogy az újságírónál semmiféle értéktárgy, pénz nem volt.

Kasinnak egyebek között eltörték az alsó és felső állkapcsát, mindkét lábszárát, több ujjpercét, és az újságíró kiterjedt koponyasérüléseket és agyrázkódást szenvedett. Kórházba szállítása után azonnal megoperálták és mesterséges kómába helyezték.

Az interneten azonnal témává lett a Kasin elleni támadás, s szomszédai azt írták, hogy a verőlegények órákat vártak rá a ház előtt, ahol lakik, majd valamilyen tárggyal ütötték-verték úgy, hogy az aszfalt csupa vér lett.

Kasin a Kommerszant közlése szerint 1980-ban született, s 2003-2005 között a lap tudósítója volt, majd más újságoknál dolgozott és tévés műsorvezető volt. Tavaly szerződött újra a Kommerszanthoz, ahol elsősorban társadalmi-politikai témákkal foglalkozott, többnyire tüntetésekről és Dmitrij Medvegyev elnök tevékenységéről tudósított.

A legutóbbi hasonló támadás Konsztantyin Fetyiszovot, a Jobboldali Ügy párt helyi szervezetének vezetőjét érte a Moszkvával összenőtt Himkiben. Fetyiszov a himki erdőirtás elleni mozgalom egyik aktivistája, előállította a rendőrség, s akkor verték meg, amikor onnan távozott, zárt koponyasérülést szenvedett. Fetyiszov ellen ez volt a második támadás.

Előzőleg, 2008 novemberében Mihail Beketovot, a Himkinszkaja Pravda című helyi lap ugyancsak a himki erdő irtása ellen tiltakozó kiadóját verték nyomorékká: Beketovnak számos műtét során amputálni kellett a lábát és ujjait. Az erdő irtása ellen fellépők közül az utóbbi hónapokban Himkiben még egy további helyi újságírót és három aktivistát vertek össze, az ügyek máig  felderítetlenek. 

A Szovjetunió széthullása óta Oroszország az újságírók számára az egyik legveszélyesebb országnak számít, s csak 2000 óta 19 újságírót öltek meg, köztük például a togliatti Toljattinszkoje Obozrenyie című lap egymást követő két főszerkesztőjét 2002-ben és 2003-ban: ők az AvtoVAZ autógyárnál folyó lopásokról és a helyi hatóságok korrupt voltáról gyűjtöttek adatokat.

Anna Politkovszkaja, a Novaja Gazeta című ellenzéki lap csecsenföldi jogsértésekről hírt adó újságírója 2006-ban, és Natalja Esztyemirova hasonló témákkal  foglalkozó jogvédő tavaly történt meggyilkolása ugyancsak világméretű feltűnést keltett.

Ám a bérgyilkosságok áldozatául esett orosz újságírók és jogvédők listája hosszú, egyes állítások szerint több száz áldozatról van szó. Némelyik ügyben az elkövetőket megtalálták és elítélték, de a megbízókat egyetlen esetben sem nevezték meg, vagy vonták felelősségre. 

A legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság nemrég jelentette be, hogy néhány ügyben ezek közül felújítja a nyomozást.