Patrickot örökbe adták, és 24 éves korában találkozott először az akkor 16 éves testvérével, Susannal. Négy gyermekük született, közülük kettő fogyatékos. A férfit vérfertőzésért három év börtönre ítélték, és ez ellen még az Emberi Jogok Európai Bíróságán is hiába fellebbezett.

– Megfoghatatlan számomra a mostani indoklás. Mondvacsinált dolognak érzem a szexuális önrendelkezés jogát szembeállítani egy ősi, atavisztikus tabuval – mondta lapunknak Víg Sára, a gyermekkori szexuális bántalmazás ellen küzdő Beszélj róla! projekt pszichológusa. A különféle szakértőkből (orvosok, ügyvédek, teológusok) álló Német Etikai Tanács arra hivatkozik, hogy nem a büntető törvénykönyv feladata fenntartani egy társadalmi tabut, a felnőtt testvérpárok szexuális önrendelkezése pedig erősebb, mint a család védelmének elvont fogalma.

Víg Sára szerint ezzel nem lehet felülírni egy evolúciós zsákutcát, hiszen genetikai alapvetés, hogy az azonos génállományú személyeknél (még unokatestvéreknél is) nagyobb az esély fogyatékos gyermek születésére. A heves vitákat jól érzékelteti, hogy a Német Etikai Tanács sem egyhangú döntéssel javasolta a testvérek közötti vérfertőzés dekriminalizálását. A testület tizennégy tagja szavazott igennel, kilencen ellenezték az állásfoglalást, ketten tartózkodtak.

Angela Merkel kancellár pártjában, a CDU-ban a szóvivő máris közölte, hogy a kormány nem fogadja el az ajánlást, amely rossz üzenetet közvetítene. Helyesli, ha a jogszabályokat az élethez igazítják, ezért a Német Etikai Tanács határozatával is egyetért Tóth Olga. Az MTA Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, akinek szakterületei közé tartozik a család és a családon belüli erőszak, a Népszabadság érdeklődésére hozzátette: Európában sok helyen a homoszexualitást is törvénnyel büntették, később azonban jött az áttörés, és elfogadható emberi viselkedésnek minősítették. A családszociológusok jó ideje megjósolták a németországihoz hasonló problémák felbukkanását: a mozaikcsaládok kialakulásával megnőtt a különböző családokba kerülő gyermekek száma. Rohamosan terjednek az örökbefogadások és a mesterséges megtermékenyítések is. Névtelenül adományoznak spermát, így sok ember húsz év múltán nyugodtan találkozhat a féltestvérével.

– Ilyen alapon megtilthatják a gyermekvállalást mindenkinek, akinek jó eséllyel lesz fogyatékkal élő gyereke. Például egy vakon született embernek, aki magában hordozza a betegséget előidéző gént – magyarázta a szociológus. Szélsőséges esetben akár azt is előírhatják, hogy minden házasodni készülő fiatal készíttessen családfát és teljes körű genetikai vizsgálatot. Egyszóval, az efféle törvények állam által ellenőrzött társadalmakat hoznak létre.

Testvéreknél persze felmerülhet a kérdés, helyénvaló-e egy ilyen párnak gyermeket világra hoznia. Tóth Olga hozzáfűzte, rokonságban nem állóknak is születik fogyatékos gyermekük, ezután mégis vállalnak újabb gyermeket: ez alapvető emberi jog. Szétválasztja a tudományos és a társadalmi-etikai szempontokat Berkics Mihály, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa.

– Tudományos tény, hogy testvérek kapcsolatából nagyobb eséllyel születik fogyatékos gyermek, hiszen a káros hatású gének recesszíven öröklődnek. Egészen más kérdés, hogy mit gondol erről a társadalom, tiltani akar-e vagy sem – válaszolta lapunknak az evolúciós pszichológia és a szociálpszichológia szakértője. A németországi eset kapcsán elmondta, ő fenntartaná a tiltást, ám ez nem tudományos, hanem csak magánvélemény.

Mérlegelni kell Berkics Mihály szerint azt is, hogy szeretné-e a társadalom Stübinget börtönnel sújtani, vagy elég büntetés neki, hogy fel kell nevelnie négy gyermekét, akik közül ketten fogyatékosak. Igaz, a valóság végül ezt a kérdést is eldöntötte: a bíróság úgy határozott, hogy csak a legkisebb gyermek (Sofia) maradhat az anyjával, a többiek (Eric, Sarah és Nancy) állami gondozásba kerültek.