Az ügyet érintő hivatalos dokumentumok szerint a Google, a Yahoo, a Microsoft és a Facebook is az említett cégek között volt, az NSA állítólag nem sajnálta a pénzt tőlük az online lehallgatásért fizetendő pluszkiadások fedezésére. A 2011 októberében hozott bírósági döntés - amelyet az Obama-kormányzat szerdán vont ki a titkosítás alól - azt veti az ügynökség szemére, hogy az adatforgalom figyelésekor képtelen volt külön kezelni a pusztán belföldre kiterjedő kommunikációt a külföldi információáramlástól. A bíróság szerint ez sértette az amerikai alkotmány negyedik kiegészítését.

Az említett döntés nem érintette ugyan közvetlenül a PRISM-et a Guardian cikkéből viszont az derül ki, hogy az Edward Snowden által közzétett információk szerint e határozat nyomán az NSA számára nehézségekbe ütközött az adatgyűjtés, és szüksége volt más cégek együttműködésére.

A Guardian az új információkkal kapcsolatosban megkereste az érintett cégeket. A Yahoo nem is tagadta, hogy annak idején pénzt kapott, hiszen – hangzott az érv – a törvények szerint a kormánynak kötelezően fedeznie kell a szolgáltatók költségeit, ha nemzetbiztonságot érintő adatszolgáltatásra kéri őket. A Facebook a maga részéről tagadta, hogy bármiféle költségtérítést kapott volna a kormánytól a hozzáférésért a magánjellegű adatforgalomhoz. A Google is azt a választ adta, hogy nem volt köze a PRISM-hez, a Microsoft pedig egyszerűen nem válaszolt.