„Az ENSZ becslései szerint az állattenyésztéstől származik a globális felmelegedést okozó gázok 18 százaléka – több, mint az autóktól, a buszoktól és a repülőktől. Csakhogy az energiaiparral és a cementgyártással ellentétben az állattenyésztésre nem vonatkoznak szigorú környezetvédelmi előírások” – számol be a New York Times a december eleji poznani csúcstalálkozóról, ahol a világ 187 környezetvédelmi minisztere, az ENSZ képviselői és tudósok keresték a megoldást az állattartás környezetkárosító hatásának enyhítésére.

Mint arról a Metazin is beszámolt, az állattartás során rendkívül sok káros anyag keletkezik. Egy kiló marhahús előállítása során például nagyjából annyi környezetszennyező anyag szabadul fel, mint amikor egy átlagos fogyasztású autóval 250 kilométeres utat teszünk meg. Az egy kiló húshoz szükséges energia pedig annyi, amennyit egy 100 wattos izzó 20 napi folyamatos működése során fogyaszt.

Új-Zélandon és Brazíliában, ahol az állattartás jelentős szerepet játszik a nemzetgazdaságban, a teljes üvegházhatású gázkibocsátásnak több mint 50 százalékát adja a juhok és a szarvasmarhák beléből származó metángáz. Brazíliában ráadásul az új állatfarmokat az esőerdő kiirtásával hozzák létre.

És ezek a számok még nem tartalmazzák a hús szállítása és feldolgozása során keletkezett szennyezést és energiát. A FAO, az Egészségügyi Világszervezet jelentése rámutat, hogy egy kilogramm marhahús előállítása során mindent egybevéve összesen 20 kilogramm széndioxid keletkezik – százszor több, mint a répa, negyvenszer, mint a liszt, húszszor, mint a tej, és tizenegyszer több, mint a csirke előállítása közben.

Az ENSZ kimutatásaiból az is kiderül, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a húsfogyasztás. A korábban főleg növényi táplálékon élő fejlődő országok lakói is egyre inkább átveszik a nyugati – egészségtelen sok zsír és állati eredetű fehérje bevitelével járó – étkezési szokásokat. Kínában, Indiában és Brazíliában tíz év alatt harmadával nőtt a húsfogyasztás. Becslések szerint 2000 és 2050 között megkétszereződik a világ összfogyasztása, és vele a klímaváltozást okozó gázok kibocsátása.

A környezetvédők csak az elmúlt években kezdtek komolyan foglalkozni azzal, hogyan lehetne csökkenteni az állattartásból származó károsanyag-kibocsátást. Mint arról tavaly beszámoltunk, tudósok azt feltételezik, hogy egy baktérium állhat a kenguru metánmentes bélgáza hátterében – ha tehát sikerülne azonosítani és a marhákba átültetni a mikroorganizmust, akkor csökkenthető lenne a négylábúak károsanyag-kibocsátása. Ha pedig ez nem sikerül, akkor fogyasszunk marha helyett kengurut – javasolják ausztrál tudósok.

Ötletekből a poznani konferencián sem volt hiány. Tudósok felvetették annak a lehetőségét is, hogy az állatokat olyan táppal etessék, amelynek emésztése során kevesebb metán termelődik.

A New York Times beszámol egy dán sertéstelepről, ahol egyszerűbb módon próbálják csökkenti a környezetszennyezést. A sterkseli gazdaságban az összegyűjtött trágyából nyert gázokat elektromos árammá alakítják. Az áram negyedét a farm használja fel, a többit eladják. Az erőmű azonban jelentős beruházás, és csak a többezres állatállománnyal rendelkező telepnek éri meg.

Svédország a fogyasztók felvilágosításától reméli a tudatosabb vásárlást: jövőre minden hústerméken feltüntetik, hogy mennyi károsanyag-kibocsátás árán jött létre.

Többen felvetették annak lehetőségét, hogy a széndioxid-kvótákat ki kellene terjeszteni az állattenyésztésre is. Új-Zéland önként vállalta, hogy 2013-tól az állattartásból származó gázokat is beszámítja éves kvótájába. Sokan viszont attól tartanak, hogy jelentős hátrányba kerülhetnek azon országok gazdái, amelyek korlátozzák vagy megadóztatják a káros anyagot kibocsátó farmokat. Mivel a fejlődő országok valószínűleg nem képesek, és nem is lennének hajlandók a környezetkárosítást csökkentő technológiák alkalmazására, csak a nyugati, környezetbarát módon előállított húsipari készítmények drágulnának.

„Ezért kötve hiszem, hogy hatékony megoldás lenne a széndioxid-kvóták kiterjesztése az állattenyésztésre” – idézi a lap Rajendra Pachauri közgazdászt, a 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlat-változási Kormányközi Testület vezetőjét. Pachauri szerint az egyetlen megoldás mégiscsak az lenne, ha sikerülne valahogyan diétára fogni az embereket. A húsfogyasztás mérséklése legalább akkora környezetvédelmi hatással járna, mint a hibrid autók elterjesztése.