Dermedt csend a vereség után
Szlovákiában az egykori MKP szakadása, majd pedig a Most-Híd megalakulása óta egyszer sem fordult elő, hogy legalább valamelyik tábor ne örült volna.
 |
Berényi József
MTI |
Most viszont mindkét helyen dermedt csend fogadta a szombati végeredményt. Szinte mindenki csalódott volt, az elemzők pedig joggal állapították meg, hogy a voksolás egyik nagy vesztese a felvidéki magyarság. Ugyanis a Híd a négy évvel ezelőtti eredményeihez képest több mint 27 ezer, a Magyar Közösség Pártja pedig mintegy 4 ezer szavazót veszített. A Bugár Béla vezette Most-Híd így is bejutott a pozsonyi törvényhozásba, ám a frakciójukban csupán hét magyar nemzetiségű képviselő foglal majd helyet a négy szlovák kollégájuk mellett.
Az MKP vesztesége ennél is nagyobb, mert harmadik próbálkozásra sem sikerült átlépnie az ötszázalákos parlamenti küszöböt. Berényi József a kudarcot főleg azzal magyarázza, hogy ha a felvidéki magyar szavazóknak az MKP és a Híd között kell dönteniük, akkor közülük sokan inkább nem mennek el voksolni.
Megállapítását alátámasztja az a tény is, hogy a magyarok lakta régiókban, kevés kivételtől eltekintve, alacsonyabb volt a részvétel az országos átlagnál. Ugyanakkor az MKP elnöke elismerte: az erőteljes fiatalítással, független jelöltek indításával sem sikerült növelni a pártjára szavazók számát. Viszont a törzsgárda megmaradt, amelynek potenciálja egyelőre csupán 4-4,5 százalékos támogatottságra elegendő. Bárdos Gyula alelnök a pozsonyi Új Szónak adott nyilatkozatában azt fájlalta, hogy ismét elmaradt az MKP és a Híd összefogása, mert az utóbbi még csak tárgyalni sem volt hajlandó. Követendő példaként Kárpátalját említette, ahol szót értett és közös listákon kiválóan szerepelt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Lapunknak nyilatkozva Bugár Béla újra elmondta, hogy az MKP vezetői hivatalosan a párbeszéd híveinek vallják magukat, különböző fórumokon viszont többen továbbra is „árulóznak" és szidják a Hidat. „A választások után ismét felmérjük, van-e a másik táborban őszinte politikai akarat az összefogáshoz. A felvidéki magyarság egyértelmű politikai üzenete ugyanis az, hogy üljünk tárgyalóasztalhoz", tette hozzá.
Tibor Madlenák szlovák politológus szerint a Most-Híd polgári pártként jellemzi önmagát, ezért lényegesen nagyobb a potenciális szavazóbázisa, különösen Pozsonyban, Kassán és más olyan városban, ahol a szlovákok és a magyarok együtt élnek. Sokan vegyes házasságban. A szlovákok lakta északi országrészben a Híd például közel negyvenezer voksot kapott, az MKP viszont csak 522-t. „A szlovák polgárok nagy része nem támogat etnikai pártot, és határozottan elveti az autonómia bármilyen formájának még a felvetését is" – hangsúlyozta.
