Kétséges ugyanakkor, hogy a Benelux államok egységére kényes Hollandia hajlandó-e nemmel voksolni – már ha egyáltalán eljutnak a szavazásig a június végi csúcstalálkozón.
 |
Ölelés és támogatás. Angela Merkel is kiáll Jean-Claude Juncker mellett
Uwe Anspach / AFP/DPA |
– Nagyon intenzív diplomáciai tevékenységet folytat Nagy-Britannia az elkövetkező tíz napban – jósolta lapunknak Rem Korteweg. Az Európai Reformközpont (CER) londoni kutatóintézet szakértője szerint a Downing Street 10.-ben most azt számolgatják, hogyan lehetne mégis összehozni a blokkoló kisebbséget. Korteweg nem hiszi, hogy Matteo Renzi végül szembeszegülne az Európai Parlamenttel (EP).
Merthogy ez utóbbiban – ahol szintén jóvá kell hagyni a bizottsági elnök kinevezését – a két legnagyobb politikai csoport már kiállt a luxemburgi politikus mellett, és ez a Juncker-ellenes lobbi esélyeit csökkenti.
A jobbközép EPP (idetartozik a Fidesz) vezetője, Manfred Weber arra kérte Van Rompuyt, hivatalosan is Junckert javasolja az EU-csúcson. A szocialista frakciót irányító Hannes Swoboda is megerősítette a baloldal támogatását, igaz, azzal a feltétellel, hogy Juncker megfelelő munkaprogramot mutat be a parlamentnek.
Orbán Viktor csak szóban erősködik
Legfeljebb másodrangú befolyást fejthet ki Orbán Viktor az Európai Bizottság elnöki posztjáról szóló vitában – mondta lapunknak Kai-Olaf Lang, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) európai uniós kutatócsoportjának vezetője. Lang szerint az elmérgesedett vitában most az a fő cél, hogy feltörjék az „ellenzők koalícióját”. Úgy látja egyébként, hogy a Juncker-ellenes lobbi központi szereplője, David Cameron túl kemény nyilatkozatokat tett az utóbbi időben, s ez sok európai vezetőben visszatetszést keltett.
Ám a brit politikus ezt elvileg megteheti, hiszen pártja nem tagja az Európai Néppártnak (EPP). Más a helyzet Orbán Viktornál – emlékeztetett a Magyarországgal is foglalkozó, magyarul is értő Lang –, mert neki a néppárt az elmúlt években fontos támogatást nyújtott, rendre megvédte a támadásoktól a Fidesz-kormányt. Márpedig Juncker éppenséggel az Európai Néppárt jelöltje, és a nemrég frakcióvezetőnek választott bajor Manfred Weber is többször határozottan kiállt a luxemburgi politikus mögött. A berlini kutató úgy látja, hogy a magyar kormányfő az ellenállással belpolitikailag talán pontokat szerezhet, de tisztában van azzal, hogy meddig szabad elmennie. Nem fogja kockáztatni, hogy elveszítse az EPP támogatását: ezzel még az Angela Merkelhez fűződő kapcsolata is sérülhet. – Szóban lehet erősködni, de ha tettekre kerül a sor, az már más dolog – jósolta Lang. (I. E.)
A jelek szerint elszámította magát David Cameron, aki múlt pénteken megjelent cikkében szokatlan hevességgel nekiment Jean-Claude Junckernek. Bár senkit sem lep meg, hogy London nem örül a túl EU-párti luxemburgi exkormányfő jelölésének, visszatetszést kelt, hogy Cameron még azzal is fenyegetőzik: Juncker kinevezése közelebb vinné Nagy-Britanniát az unióból kilépéshez.
|
Renzit (középen) győzködik, hogy nem álljon át a Juncker-ellenesek táborába
Laurent Dubrule / Reuters |
E hangnemmel csak még szorosabb egységbe kovácsolta Juncker híveit. Különben is, ha Cameron érvényesíti az akaratát, Angela Merkel német kancellárral kerül összetűzésbe; ha pedig alulmarad, a hazai közvélemény tartja erőtlennek.
– Valójában nem Jean-Claude Juncker személyét támogatják az európai politikusok – magyarázta a Népszabadságnak Rem Korteweg. Inkább szeretnék elkerülni a hosszadalmas intézményi vitát, amelyhez az vezetne, ha az EU-csúcson nem sikerülne megegyezni a bizottsági elnökről. Több tagállam nem tulajdonít akkora jelentőséget annak, hogy ki vezeti az Európai Bizottságot, fontosabbnak tartják, mely területekre összpontosít a következő években.
Nem ingatják meg a fejlemények Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki a Bild német napilapnak úgy nyilatkozott: „Megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom. A választási ígéretem és az európai alapszabályok megszegése lenne, ha mégis Juncker urat jelölném csak azért, mert az Európai Néppárt más pártjai ezt akarják.”
Orbán hangsúlyozta, hogy a bizottsági elnök személyére a kormányfők tesznek javaslatot, nem a pártok, „méghozzá függetlenül attól, hogy ki volt a csúcsjelölt”. Ezzel az új rendszert bírálta, amelyben az Európai Parlament frakciói jelölteket állítottak, mivel az uniós alapszerződés szerint a tagországoknak figyelembe kell venniük az EP-választások eredményét.
A legtöbb szavazatot ezúttal az Európai Néppárt szerezte.
