Hétvégére is marad az emelt katonai és rendőri készültség Moszkvában, a szombatra meghirdetett, az elmúlt évek legnagyobbnak ígérkező ellenzéki tüntetésének idejére. Az 51 ezer rendőr mellett a belügyminisztériumnak alárendelt belügyi erők két hadosztályának néhány ezer katonája is szolgálatot teljesít az orosz fővárosban. A választások eredményét vitató tüntetők és a rendőrség közötti konflilktus kódolva van a szombati belvárosi eseményre: a Revoljucija (Forradalom) térre meghirdetett megmozduláshoz a rendőrség 300 tüntető részvételét hagyta jóvá, ennél nagyobb tömeg esetén beavatkozást ígérnek. A közösségi hálókon 35 ezer szimpatizáns mellett eddig 14 ezren jelezték, hogy részt kívánnak venni a tüntetésen.

A tiltakozók szerint a választásokon hiába vesztette el kétharmados többségét a Vlagyimir Putyin kormányfő vezette Egységes Oroszország (JeR), egyszerű többségét is csak csalásokkal és visszaélésekkel tudta megtartani. (A szabálytalanságokra felhívta a figyelmet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőcsoportja, és kifogásokat emelt Hillary Clinton amerikai kormányfő is. Új választások kiírását követelte Mihail Gorbacsov is.)

Putyin csütörtökön kommentálva az utcai tüntetéseket és Clinton kritikáját, kijelentette: a megmozdulásokat külföldi érdekek szolgálatában állók hajtják végre. – Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatával jelet adott néhány belföldi szervezőnek, akik ezt a jelzést meghallották, és az amerkiai külügy támogatásával munkához láttak – jelentette ki a kormányfő.

Nem biztos azonban, hogy a tüntetésre sor kerülhet a frekventált helyen lévő – a Kreml, a parlament és a Bolsoj színház közelében fekvő – téren, miután csőtörésre hivatkozva a terület egy részét elkerítette a városi csatornaszolgálat. Az alternatív megoldás mellett katonákkal is készül a város a megmozdulás kordában tartására: a két hadosztály katonái szombaton a belváros metróinak és tereinek ellenőrzésére kapott megbízást – közölte az RBK Daily orosz hírportállal egy belügyi forrás. Készültségüket az elmúlt napok tapaszalata indokolja: az országban több helyen tüntetések zajlottak, néhány száz főstől az 5-7 ezresig. Utóbbira hétfőn került sor, s bár a szám nem tűnik soknak, így is az ellenzék eddigi egyik legnagyobb tüntetése volt az elmúlt években. A sajtó beszámolói szerint összesen 1200 főt vettek őrizetbe három nap alatt, köztük ismert politikusokat, képviselőjelölteket, ellenzékieket. Sokukat gyorsított eljárásban 4-15 napos elzárásra ítélte a bíróság.

Egyre több beszámoló jelenik meg arról, hogy a napokban további erőket vonnának Moszkvába, köztük egy csecsenföldi ezredet. A csecsenföldi elnöki sajtóosztály vezetője "ostoba képtelenségnek" nevezte a feltételezést. – Nincs semmiféle csecsen ezred, vagy csecsen alosztály. Az orosz belügyminisztériumnak van csecsenföldi részlege. Innen viszont senki nem utazott sehová, ezek a hírek csupán hangulatkeltésre szolgálnak – nyilatkozta az Orosz Hírszolgálatnak (RSZN) Alvi Karimov.

A Központi Választási Bizottság a napokban november 10-re ígérte a választás hivatalos végeredményének nyilvánosságra hozását. Az előzetes eredmények szerint a négy évvel korábbi 64 százalék után a JeR – amelynek Putyin elnöke, de nem tagja – 49,3 százalékot kapott, a kétharmad helyett egyszerű többséget szerezve a 450 fős dumában. Az Orosz Kommunista Párt (KPRF) 19, a Méltányos Oroszország (SZR) 12, a populista Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) 11 százalékkal futott be, további négy párt jóval a hétszázalékos parlamenti küszöb alatt maradt. (A JeR választási listáját ezúttal nem Putyin, hanem Dmitrij Medvegyev elnök vezette, aki a kormányfői székbe készül, miután a jövő márciusi elnökválasztásra maga helyett Putyint javasolta indítani a JeR támogatásával.)

Az eredményeket vitatják a vesztes pártok, még a Kremlhez lojális LDPR és SZR is. A legkülönösebb helyzet Volgográdban alakult ki, erősítve a választási manipuláció gyanúját: az egymilliós városban az első eredmények alapján a JeR 36 százalékkal futott be elsőként, majd két alkalommal újraszámlálást rendeltek el, amelynek végeredményeképp az ellenzékiek aránya csökkent, a JeR-é pedig 42 százalékra nőtt. Velük együtt nőtt utólag a választók aktivitása is: a részvételi arány az első eredmények szerint 51 százalék volt, az újraszámlálás után meghaladta a 60 százalékot.