Összefogásra buzdított a csíksomlyói pünkösdi búcsú főszónoka. Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes szerint „elég volt az értelmetlen zászlólengetésből, elég volt a nemzeti romantikából". Tettekre van szükség, mert ­démoni erők szét akarják verni a magyarságot, lelkileg földönfutóvá tenni és kiszolgáltatni a multik kénye-kedvének.

Résztvevők a csíksomlyói búcsún tartott szentmisén a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben 2014. június 7-én. Koszticsák Szilárd / MTI

Az idén is hatalmas tömeg vett részt a hagyományos pünkösdszombati búcsún. A legvisszafogottabb becslés szerint is legalább százötvenezren utaztak Csíksomlyóra a világ minden tájáról. A zarándokok közt volt Áder János államfő is, aki magánszemélyként vett részt az ünnepi szertartáson.

A szentmise főcelebránsa, Jakubinyi György erdélyi érsek az elődje, Márton Áron püspök csaknem hetven éve elhangzott szavaival vezette fel a 448. fogadalmi búcsú jelmondatát: „Áldott a méh, amely téged hordozott." „Erdélyben a román, a magyar és a szász nemzet között a versengést az édesanyák döntötték el, mert a magyar édesanyák sajnos nem szültek, és a mások szültek. Tehát ha azt akarjuk, hogy itt a jövőben is találkozhassunk, és legyen még az összmagyarságot összefogó csíksomlyói búcsú a Boldogságos Szűzanya tiszteletére, akkor az ő emlékére és őt követve: boldogok azok az édesanyák, akik vállalják az életet, vállalják az itthon maradást. Annak a nemzetnek van jövője, akinek gyermekei is vannak. Ez a Szűzanya üzenete a mai búcsún – hangsúlyozta az érsek. Majd Ferenc pápa kérését tolmácsolva felszólította a híveket, hogy imádkozzanak a Szentföld békéjéért.

A korábbi évektől eltérően a búcsú főszónoka az idén erdélyi volt. Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes az egész világra leselkedő értékválságról beszélt, amelyet szerinte a magyar „gondolkodó testvérek" is jól látnak. „Az egész világon tönkremenőben vannak a gyarapodó, a növekedő, az értékrendet továbbadó, a jó úton megtartó közösségek. A szentatya jól látja, sok-sok gondolkodó emberrel együtt, és jól látják a mi magyar gondolkodó testvéreink is, hogy magyar népem, székely népünk, római katolikus közösségeink is megcélozták már azok az arctalan, démoni erők, amelyek csak egyet akarnak: szétverni mindent, ami még van, bennünket lelkileg földönfutóvá tenni, kiszolgáltatni a multik kénye-kedvének, hogy aztán koldusszegényként azt tegyenek velünk, amit akarnak" – fejtegette.

Lányok a csíksomlyói búcsún Koszticsák Szilárd / MTI

Úgy vélte Oláh Dénes, hogy 2014-ben célként kellene megfogalmazni olyan egyházi és civil közösségek kialakítását, amelyek – a pünkösdkor megalakult jeruzsálemi ősegyházközséghez hasonlóan – képesek értékrendet „gyarapítani, továbbadni, megvédeni". Tisztában van vele, hogy „semmilyen közösség nem adódik magától, és nem lehet szert tenni rá leszállított áron", ehhez „fontos volna fölébredni". Az ébresztő szót szerinte azok a lelkipásztorok vagy világi emberek fogják kimondani, akik „folyton Istenre figyelnek, és amit lelkük megszólításként meghall, azt megpróbálják életté váltani". Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „elég volt az értelmetlen zászlólengetésből, elég volt az egyházi és nemzeti romantikából", és Széchenyi István példájával szemléltette, hogy „eljött a tettek ideje". – Népünknek mind egyházi, mind világi vonalon alázatos, képességeiket jól ismerő vezetőkre volna szüksége – zárta a gondolatsort a főesperes.

A csíksomlyói ferencesek évről évre megpróbálják – több-kevesebb sikerrel – mentesíteni a búcsút a politikai felhangoktól. A szombati főszónok prédikációjában is utalt rá: „jóindulatú emberek" figyelmeztették, hogy mondandóját lehetőleg „ne csomagolja a magyar zászlóba".

A Magyarországról indult három zarándokvonat elvitte utasait az „ezeréves határhoz" is, Gyimesbükkre. Ott a vasárnap déli ünnepi szentmise előtt a Sebő zenekar koncertezett a templom melletti szabadtéri színpadon.