"Allah dicsőségére, augusztus 17-én erőfeszítéseink révén egy felforgató műveletet hajtottak végre a Hakaszföldön, a Szajan-Susenszki vízi erőmű duzzasztógátjánál" - olvasható abban a levélben, amelyet a magát Mártírok Zászlóaljának nevező csoport tett fel egy csecsen lázadók által működtetett weboldalra.

Szerzői egyúttal azt állítják, hogy a csecsen lázadók legfőbb vezetője, a hatóságok elől bujkáló Doku Umarov úgy döntött: fokozza az Oroszország ellen indított gazdasági háborút. Ezért fegyveres csoportokat küldtek szét az ország különböző pontjaira, hogy gáz- és olajvezetékek, erőművek és villamos távvezetékek ellen hajtsanak végre támadásokat.

Az ügyészségi nyomozati bizottság szibériai körzeti igazgatósága a hír megjelenése után nem sokkal közölte: a nyomozás különböző feltételezésekből kiindulva folyik, de "a terrorista cselekményről szóló feltételezést nem támasztja alá semmi. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) illetékes szakemberei a robbanás helyén semmiféle nyomát nem találták robbanóanyagoknak". Egy kremlbeli forrás képtelenségnek nevezte a csecsen harcosoknak tulajdonított nyilatkozatot, s a hírt az orosz tőzsde is egy vállrándítással intézte el.

Orosz szakértők korábban gondatlanságból bekövetkezett szerencsétlenségre gyanakodtak, Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere pedig egy csütörtökön közölt nyilatkozatában egyelőre érthetetlennek nevezte a baleset okát, sőt természetét is. Mint mondta, a történtek példa nélkül állnak a világon, ezért nagyon sok megkeresést kapnak a világ minden tájáról más vízi erőművektől, amelyek szeretnék megelőzni, hogy hasonló történjen. Hozzátette, hogy az erőmű egész tevékenyégét nagyon alaposan ellenőrzik abból a szempontból, hogy mi járulhatott hozzá az események ilyen alakulásához, és gondos ellenőrzéseket kezdtek a többi orosz vízi erőműben is.

Hétfőn egy váratlan vízzuhatag romba döntötte és elárasztotta a hatalmas erőműgát lábánál lévő géptermet. A péntek délelőtti adatok szerint a halálos áldozatok száma 26, további 49 személyt még keresnek - bár nincs remény rá, hogy még életben lenne közülük bárki, s így az áldozatok száma vélhetően 70 felett lesz. Az erőmű teljesen leállt, 2,5 százalékos kiesést okozva az oroszországi áramtermelésben. Több turbina tönkrement, több másik esetleg még javítható, de a teljes helyreállítás bizonyosan éveket vesz igénybe

Orosz szakértők gondatlanságból bekövetkezett szerencsétlenségre gyanakodtak, Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere pedig egy csütörtökön közölt nyilatkozatában egyelőre érthetetlennek nevezte a baleset okát, sőt természetét is.

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő pénteken a helyszínen tájékozódott a hétfőn bekövetkezett katasztrófáról, annak várható kihatásairól és a romeltakarítási munkálatokról. Putyin többek között utasítást adott arra, hogy a két illetékes főhatóság - az energetikai minisztérium és a RosGidro - hat héten belül dolgozza ki az erőmű helyreállításának tervét, lehetőség szerint a legújabb technológiákra támaszkodva, és egyebek között arra, hogy az illetékes főhatóságok gondoskodjanak a szibériai hőerőművek szénellátásának javításáról.

A helyszínen tartott értekezleten a kormányfő az utóbbi idők egyik legsúlyosabb katasztrófájának minősítette a történteket, s elrendelte az összes szibériai erőmű alapos átvizsgálását. Korábban Dmitrij Medvegyev államfő már rendelkezett általában az oroszországi erőművek ellenőrzéséről, és hangsúlyozta, hogy túlságosan laza a munkafegyelem, Putyin pedig kormánybizottságot hozott létre a baleseti következmények felszámolására, illetve annak ellenőrzésére. Putyin arról is döntött, hogy szeptember 10-ig készüljön terv az állami szabályozás esetleges bevezetéséről az energiapiac érintett részén.

A Rosszijszkaja Gazeta című lap pénteki számában Hakaszföld kormányfője elmondta: az erőmű kiesése csökkentette a környező üzemek termelését is, a környékbeli hőerőműveket nem lehet évekig csúcsra járatni, s a helyi önkormányzati bevételek mindezek miatt annyira lecsökkennek, hogy egész Szibéria mintegy kómába esik.

A katasztrófa okai kapcsán korábban a Komszomolszkaja Pravda című lapnak egy, az építmények szilárdságának kutatásával foglalkozó intézet szakértője elmondta: a szovjet energetika jelképének számító Szajan-Susenszki erőművet úgy építették meg, hogy műszakilag nem voltak felkészülve rá - nem csak az orosz szakemberek, hanem a külföldiek sem -, egyszerűen nem tudták kiszámolni a szükséges adatokat, s különféle közelítő módszerekkel dolgoztak. Előzőleg már megépült a krasznojarszki és a bratszki vízi erőmű, amelyeknél a gát 124 méter magas. A Szajan-Susenszki erőmű, ahol a gát magassága közel 250 méter, Lenin, az 1917-es forradalom vezére születésének 100. évfordulója alkalmából épült. A pontos számítások csak 2003-ban készültek el, de az erőmű részben már 30 éve működik - mondta az illető, aki ennek ellenére határozottan állította: a gát kibírja a maximális megterhelést  is, a szakadás veszélye nem áll fenn.

A kutató feltételezése szerint alighanem az egyik turbinából szakadt ki egy nagyobb alkatrész anyagkifáradás miatt, s ez okozta a katasztrófát.