Bulgária erősen jobbra tolódott a vasárnapi választásokkal. A nemzetgyűlésbe összesen nyolc párt jutott be, a legtöbb mandátuma a jobbközép GERB pártnak (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) lesz. A harminc százalék feletti eredmény nem elegendő ahhoz, hogy Bojko Boriszov, a korábbi miniszterelnök könnyedén kormányt alakítson. A volt rendőrtiszt, testőr és karatebajnok zokon is vette a számára elkeserítő eredményt: győztes pártja sajtóértekezletén tréningruhában jelent meg, majd sietve elment futballozni. Az ott maradottak azt mondták, kisebbségi kormányt alakítanának.

Szavazó Boriszov-pólóban Stoyan Nenov / Reuters

Az 55 éves Boriszovnak könnyű dolga volt: összeomlott fő ellenfele, a szocialista párt (BSZP) 16 százalék körüli eredményével épp hogy a második. A BSZP-nek nincs karakteres vezetése, korábbi meghatározó „arcai” új pártocskát (ABV) alakítottak, amely bejutott a parlamentbe. A parlamenti kínálat további főszereplője a török és muzulmán kisebbséget képviselő DPSZ (Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért) párt, amely szinte folyamatosan növeli jelenlétét a törvényhozásban. Bár az általános választói részvétel egyre csökken, a DPSZ tábora fegyelmezett, még külföldről (főleg Törökországból) is hazaszavaznak. A jobboldal számára a lakosság nyolc százalékát kitevő törökök pártja a fő ellenség. Az egyik szélsőjobboldali párt olyan szakértői kormány megalakítását javasolta, amely mögé felsorakozhatna az összes frakció – kivéve a DPSZ-t.

A DPSZ azért is tudott jelentős számú képviselőt küldeni a nemzetgyűlésbe, mert a szavazásra jogosultak mindössze 48 százaléka ment el voksolni. Az egyik nacionalista pártkoalíció vezetője szerint ilyen alacsony részvételnél nincsenek győztesek. A nacionalista pártokból szép választék lesz a következő szófiai törvényhozásban, legalább hármat ide lehet sorolni a nyolc parlamenti erőből.

A már ismert Ataka inkább neonácinak nevezhető, most éppen átlépte a parlamenti küszöböt. Megkerülhetetlen lett a Cenzúra Nélküli Bulgária nevű (BBC), ennek az alakulatnak csak vezére van, programja viszont gyakorlatilag nincs. Volt tévés személyiség alapítója főleg hangzatos szólamainak köszönheti jelenlétét. A jobboldalon szerepel az egykori rendszerváltók örökségét továbbvivő Reformblokk. Közel kilenc százalékot kaptak, viszont nem hajlandók Boriszovval együtt kormányozni.

Bulgária az EU legszegényebb tagállama. Rengeteg olyan problémával küzd, amely miatt „csődbe ment államnak” tartják. Egyik fő gondja a posztszocialista politikai hatalmi elit, amely összefonódott a hazai és orosz–ukrán oligarchákkal és a szervezett bűnözéssel. A korrupció szintje magas. A választói közöny egyik oka, hogy másfél éven belül ez volt a harmadik parlamenti választás Bulgáriában. Az emberek kilátástalannak érzik helyzetüket, és elkeseredésükben fordulnak a szélsőségesek felé. A 7,3 millió lakosú EU- és NATO-tagállamnak pedig stabil kormányra lenne szüksége, mert továbbra is rendezetlen az egyik kereskedelmi pénzintézet, a Korporativen Bank csődje miatti helyzet. A megoldásra váró nemzetközi kérdések közé tartozik a Déli áramlat földgázvezeték építése vagy a Belene atomerőmű sorsa. Bulgária a szír menekültáradat egyik állomása, a kormány kerítésépítéssel próbálja megállítani a nyugatra tartó menekülteket.