Az NVI honlapja szerint 274 627 Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, vagyis levélben szavazó választópolgár vehet részt az október 2-i referendumon. Ennyi külhoni magyar kérte a felvételét a választói névjegyzékbe a szeptember 17-i határidőig. Csaknem 60 ezren regisztráltak ugyan, de későn.

Az NVI honlapján fellelhető legfrissebb adatok szerint a szeptember 30-ig beérkezett regisztrációs kérelmek száma összesen 332 757. A Magyarországi lakcímmel nem rendelkező, névjegyzékbe vett választópolgárok száma 275 804, vagyis a választói jegyzékbe további 1177 választópolgár neve került be, viszont túlságosan későn ahhoz, hogy ők is részt vehessenek az október 2-i referendumon. A különbség – szám szerint 58 130 fő – legkorábban a 2018-as parlamenti választások alkalmával jelenik meg a névjegyzékben.

2014-ben Orbán Viktor részletes útmutatót is mellékelt a határon túli magyaroknak küldött leveléhez

A szám azért érdekes, mert mint korábban írtuk, a kormány – és határon partnerei – erőteljesen kampányoltak a részvétel mellett, de nem zajlott ugyanolyan intenzív tájékoztatás a regisztrációról. Emiatt sokan nem vagy csak későn értesültek a regisztrációs kötelezettségről, illetve annak módjáról.

A 2014-es parlamenti választások előtt 193 793 választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében. Azóta az új állampolgárok száma nagyjából megduplázódott, és 138 964-en regisztráltak, de közülük csupán 80 834-en juttatták el kérésüket az NVI-hez a szeptember 17-i határidőig. Ennek a kormány csak örülhet, mert egyébként 8 330 755-re emelkedett volna az összes választópolgár száma, és – ami még fontosabb – a népszavazás érvényességéhez plusz 29 065 érvényes szavazatra lenne szükség.

Idén egy szóval sem említette a regisztrációt