Az előválasztások csak jövő tavasszal kezdődnek, de a vita most jól jött a jelölteknek, akik szélesebb közönség előtt is bemutatkozhattak. A republikánus mezőny ugyanis nagyon zsúfolt, már tizenheten jelentették be indulási szándékukat. A Fox nem is tette mindegyiküket egy színpadra: az esti, főműsoridős vitába csak a tíz legnépszerűbb jelölt került be. A többiek délután, egy üres aréna előtt vitáztak egy órát.
Trump persze az előbbiben kapott helyet és már a legelső kérdésnél felháborodást váltott ki. A moderátorok azt kérdezték, van-e, aki nem hajlandó megfogadni, hogy semmiképp sem indít független kampányt, vagyis nem önállósítja magát, ha nem ő lesz a jelölt. Egy rövid hatásszünet után Trump volt az egyetlen, aki feltette a kezét, amivel kiváltotta a vitának helyet adó ohiói sportaréna közönségének nemtetszését.
Amikor a Fox műsorvezetője, Megyn Kelly azzal szembesítette Trumpot, hogy gyakran használ lesajnáló szavakat nőkre – mint például „kövér disznó” vagy „gusztustalan állat” – a milliárdos azzal vágott vissza, hogy sem neki, sem Amerikának nincs ideje politikai korrektségre. Burkoltan Kellyt is megfenyegette, mondván, vele mindig kedves volt, pedig lett volna oka az ellenkezőjére, hiszen a műsorvezető nem mindig bánt vele jól.
Trump emellett jól bevált paneljeit ismételgette, mint például, hogy Mexikó és Kína is lehagyja Amerikát, hogy kerítést kell építeni a mexikói határra és így kizárni a drogkereskedőket és hogy az amerikai kormányban csupa inkompetens politikus van. Egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy négy vállalata csődöt jelentett, és ez a befektetőknek és az alkalmazottaknak is kárt okozott, de hangsúlyozta: ő csak kihasználta a törvények adta lehetőségeket, és egyébként is „mindenki ezt csinálja, akiről az újságok üzleti rovataiban” lehet olvasni.
Trump mellett, a másik központi helyen Jeb Bush egykori floridai kormányzó állt. Ő a mezőnyben a második legnépszerűbb – igaz, alig tíz százalék feletti támogatottsággal. A párt vezetésében sokan abban bíznak, hogy ő lesz, aki „megmenti” a pártot Trumptól. A nyilvános szereplésein nem mindig meggyőző Bush-t most láthatóan jobban felkészítették, mint korábban. Immár magabiztosan állt ki édesapja és testvére, a két korábbi elnök mellett, miközben hangsúlyozta, hogy saját egyéniség. Kiemelte floridai kormányzóként elért gazdasági sikereit és az oktatási reformját, illetve ismét kiállt amellett, hogy a jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodó illegális bevándorlók számára meg kell teremteni az esélyt, hogy bizonyos feltételek mellett rendezhessék státuszukat. „A szeretet vezérelte őket, az, hogy a családjuknak jót akartak” mondta.
|
Donald Trump
Brian Snyder / Reuters |
Gyakran előkerült az abortusz témája a vita során, és minden jelölt igyekezett hangsúlyozni abortuszellenes nézeteit. Scott Walker wisconsini kormányzó kiemelte, hogy már korábban megvonta a támogatást az abortuszokat is végző szervezettől, a Planned Parenthood-tól (magyarul Tervezett Szülőség). Mike Huckabee egykori arkansasi kormányzó szerint az amerikai alkotmányból levezethető, hogy a magzat már a fogantatástól személynek számít, így a teljes tiltás mellett van. Marco Rubio floridai szenátor pedig egy kérdésre sietett pontosítani korábbi szavait, és hangsúlyozta, hogy még vérfertőzés és nemi erőszak esetén sem támogatná a terhesség-megszakítás engedélyezését.
Kulcsfontosságú téma volt az Egyesült Államok külpolitikai szerepvállalása is. A jelöltek egyhangúan elítélték az Iránnal, annak nukleáris programjáról kötött megállapodást. Walker közölte, hogy azt már elnökségének első napján megsemmisítené és minden Teherán elleni szankciót újra bevezetne. Társaival szintén egyetértve az amerikai hadsereg megerősítését és határozottabb külföldi szerepvállalást sürgetett. Ukrajnába például támadó fegyvereket küldene.
Az idegsebész Ben Carson nem válaszolt arra a kérdésre, hogy megtámadta volna-e a szíriai elnök Bassár el-Aszad rezsimjét miután az ideggázt használt saját népe ellen, azaz átlépte a Barack Obama által korábban meghatározott „vörös vonalat". Mint mondta, minden ilyen lépést meg kellene előznie a hadsereg megerősítésének.
A republikánus jelöltek mind úgy vélik, hogy Amerika meggyengült és elvesztette vezető szerepét a világban. Ted Cruz texasi szenátor nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy hogyan győzné le az Iszlám Államot (IS) kilencven nap alatt, de abban biztos, hogy katonai megoldásra van szükség. Azzal nem ért egyet, amit az amerikai külügyminisztérium állít, miszerint az IS akkor tűnne el, ha jobb körülményeket és munkahelyeket tudnának teremteni a térség kallódó fiatalságának. Rand Paul, Kentucky szenátora szerint pedig fel kell hagyni az IS ellenségeinek felfegyverzésével, mert az oda küldött felszerelés végül csak a szélsőségesek kezére fog jutni, akik jelenleg is amerikai páncélozott járművekkel furikáznak.
Meglepő módon az egyik leghevesebb vita a Snowden-féle lehallgatási botrány témájában tört ki. Egy kérdésre válaszolva Chris Christie new jersey-i kormányzó elmondta, hogy a tömeges megfigyelésnek igenis folytatódnia kell, mert csak úgy lehet megakadályozni a terrortámadásokat. Felidézte emlékeit szeptember 11-ről és arról, hogy a terrortámadás után évekig volt ügyész New Jersey-ben, ahol terroristák ellen is vádat emelt.
A témában már hónapok óta folyik egy pengeváltása Rand Paullal, akivel most szemtől szemben csaptak össze. Paul szerint ugyanis az állampolgárok tömeges megfigyelését abba kell hagyni, és csak a terroristagyanús emberekről kell adatokat gyűjteni, bírósági felhatalmazással.
Az utolsó kérdésre válaszolva a legtöbb jelölt lefutott még egy „kötelező kört", amelyet egyetlen politikus sem hagyhat ki, ha szavazatokat akar szerezni. Legyenek republikánusok vagy demokraták, el kell mondaniuk: Amerika különleges nép, Isten kiválasztottja.
