A román külügyminiszter szerint a magyar döntéshozók autonómiapárti nyilatkozatai egyenértékűek a kétoldalú alapszerződés megkérdőjelezésével. Titus Corlatean a határon túli románok Marosfőn rendezett nyári szabadegyetemén „Az úgynevezett Székelyföld etnikai alapú autonómiája – a Magyar Autonóm Tartomány sztálinista kísérletének aktualizált változata" címmel szervezett vitán válaszolt Orbán Viktor Tusnádfürdőn tett kijelentésére, miszerint a románok nem adják meg a tiszteletet a magyar népnek és vezetőinek.

– A magyar döntéshozók nyilatkozatai, amelyek közösségi jogokat és etnikai alapú területi autonómiákat szorgalmaznak, a legjobb esetben hatalmas kérdőjelet vetnek fel a román-magyar alapszerződés érvényességét illetően, ami rendkívül súlyos, de jelenthetik akár a szerződés megsértését, megkérdőjelezését is – idézte az Agerpres állami hírügynökség a román külügyminisztert. A határon túli románok képviselői előtt felszólaló Corlatean azt is kifogásolta, hogy a magyar döntéshozók nem egyszer Románia területén fogalmazzák meg a románok érzékenységét sértő nyilatkozataikat. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyaroknak van joguk a saját történelmükhöz, „a románoknak is joguk van az emlékezéshez, a saját történelemértelmezéshez, a saját érzékenységükhöz".

– És ennek határozottabb és több méltósággal kell érvényt szereznünk, főleg a magyar hatóságokkal való párbeszéd során. Ugyanis valahányszor a magyar állam egyik képviselője – különösen Románia területén – számunkra, románok számára érzékeny kérdéseket hoz szóba, valamilyen reakciót gerjeszt, de ez korántsem a tisztelet, amelyről Magyarország miniszterelnöke beszélt Románia területén – mondta a külügyminiszter. Corlatean elfogadhatatlannak nevezte, hogy a románok éveken át szótlanul szemlélték a trianoni megemlékezéseket. – Nekünk nem emlékezni kell Trianonra, hanem ünnepelni Trianont – mutatott rá a külügyminiszter.

A román diplomácia vezetője megismételte korábbi álláspontját, miszerint a nemzetközi jog értelmében a nemzeti kisebbségekről, identitásuk megőrzéséről annak az országnak kell gondoskodnia, amelynek területén az illető közösség él, és ebből „Románia jelesre vizsgázott".

Orbán Viktor Tusnádfürdőn tett kijelentésére utalva úgy fogalmazott: a tisztelet elsősorban a két ország viszonyának jogi és politikai alapját képező, 1996-ban aláírt alapszerződés betartásában mérhető.

A magyar kormányfő a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában a román-magyar viszonyról szólva kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek, de román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája.