Plakát Dzsakartában

Reuters - Supri Supri

„Huntington elmélete sajnos halála után is tovább él” – írja John Horvath a német Telepolis webmagazinban.

A Samuel Huntington decemberi halála után megjelent nekrológok többsége érthető módon méltatta az amerikai politológust. Többen az elmúlt évtizedek legjelentősebb gondolkodójának nevezték, volt, aki egyenesen Nobel-díjat adott volna neki, már ha politológusok is részesülhetnének az elismerésben.

Még tanítványa, Francis Fukuyama is szuperlatívuszokban emlékezett meg róla, pedig Huntington legismertebb tézisét, a civilizációk összecsapásának gondolatát épp Fukuyama híres, a történelem végét és a liberális demokráciák végső győzelmét vizionáló elmélete ellenében fejtette ki. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után bestsellerré vált elmélet szerint a jövő háborúit a különböző kultúrák, egyebek között az iszlám és a kereszténység háborús konfliktusa fogja meghatározni.

Horvath viszont úgy érzi, a rajongók szó nélkül mennek el a huntingtoni elmélet általánosításai mellett. Tudománytalannak és teljesen megalapozatlannak tartja azokat az elképzeléseket, amelyek akár a nyugati zsidó-keresztény kultúrát, akár az iszlám kultúrát egységes, homogén rendszernek állítják be. De Horvath ugyanígy leegyszerűsítésnek tartja azt az értelmezést, hogy a hidegháború a kapitalizmus és a kommunizmus küzdelme volt, mert ez a gondolat figyelmen kívül hagyja a kommunista országok különbségeit. Sőt, a civilizációkkal kapcsolatos huntingtoni nézeteket a zsidó-keresztény kultúra felsőbbrendűségére vonatkozó elméletnek tekinti.

Huntington a bevándorlást tekintette az amerikai társadalomra leselkedő legnagyobb veszélynek
REUTERS - Rogan Ward „Huntingtonnak a hidegháború utáni világrendről kialakított nézete lényegében az apartheid modern változata. Az elmélet az országokon és kontinenseken átívelő közös civilizációk gondolatára épül” – írja Horvath.

Huntington utolsó nagyobb munkájában, a 2004-ben megjelent Kik vagyunk? Az amerikai nemzeti identitásra leselkedő kihívások című könyvben mintha arra intené az Egyesült Államokat, hogy hacsak nem lép fel keményen a bevándorlás megfékezése érdekében, könnyen a dél-afrikai rezsim sorsára juthat. „Huntington sok amerikai konzervatívhoz hasonlóan a bevándorlást tekintette az amerikai társadalomra leselkedő legnagyobb veszélynek.”

Az elhunyt gondolkodó attól tartott, hogy a (főleg latin-amerikai) bevándorlás erősödésével elvész az Egyesült Államok protestáns kulturális arculata, odalesznek nemzeti hagyományai, és velük a demokratikus intézményrendszer. „A dél-afrikai apartheid hívei közül is sokan az idegen kultúrákból érkező bevándorlókat okolták az ártalmasnak tekintett átalakulásokért” – írja Horvath.

Kapcsolódó cikkek: Nem ördögtől való a saría | Tudományos frontszolgálat | Új vicc Palesztinából | A ruha teszi | Ne védjetek minden kisebbséget!