A bolgár politikus a 24 Csasza (24 óra) című napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatban beszélt erről, sürgetve, hogy készüljön mielőbb részletes elemzés a romákkal összefüggő problémákról. Arra a kérdésre, hogy elfogadható-e a miniszter fentebb említett véleménye a roma közösség és a bűnözés összefüggéséről, a brüsszeli bizottság szóvivője egy sajtótájékoztatón a „nem” szóval válaszolt. Bulgáriában mintegy 700 ezer roma él, és Franciaországba kivándorolt csoportjaik közül az elmúlt hetekben többet hazatoloncoltak.

A brüsszeli bizottság várhatóan a héten dönt arról, indít-e emiatt uniós jogsértési eljárást Párizs ellen. Cvetanov egyébként arról is beszélt, hogy jobb lenne, ha a cigányok integrációjának segítésére szánt pénzt nem a civil szervezetek, alapítványok hanem az érintett kormányok kapnák. Úgy vélte, az elmúlt húsz évben a kormányoktól független szervezetek „sok pénzt kaptak, de semmi nem változott”. (Két héttel ezelőtt a romavitától visszhangzó EU-csúcson Orbán Viktor is ezt hangoztatta.) A téma kapcsán Ivan Ivanov, a brüsszeli Roma Információs Iroda nevű lobbiszervezet vezetője úgy nyilatkozott, egy közös uniós romapolitikával kellene kivenni a romaügyet a kormányok kezéből.

Bulgária egyébként mindeddig látványosan tartózkodott a kitoloncolások nyilvános bírálatától, attól tartva, hogy ez veszélyeztetné az ország jövőre esedékes schengeni csatlakozását. A romakérdéssel nem lehet választásokat nyerni. Nincs politikus, akinek bármi előnye származhatna abból, hogy a romák integrációjával foglalkozik – mondta Ivanov az Economist brit hetilapnak.