A kiállítás kedd esti megnyitóján megjelentek - köztük Joseph Lieberman és George Voinovich szenátorok, illetve a tavaly elhunyt Tom Lantos, a kongresszus egyetlen holokauszttúlélő tagjának családtagjai - a vészkorszakban a zsidókat mentő svájci alkonzul előtt tisztelegtek. 1944 és az Üvegház tanújaként jelen volt Jean Greenstein, a holokauszt túlélője, a földalatti ellenállás kézbesítője.

"Az antiszemitizmus elleni harc ma is nagy kihívás a világban, akár Chávez elnök Venezuelájára, az indiai Mumbaira vagy Európára tekintünk. A szenátus költségvetési ráfordítások bizottságában gondoskodnunk kell róla, hogy megfelelő pénz álljon rendelkezésre a rasszizmus és az intelorencia ellen" - mondta Voinovich szenátor. A Carl Lutz Alapítvány képviseletében felszólaló Vámos Péter felevenítette a latin mondást: "Amíg szerencsés vagy, számos barátod van. Amikor azonban jönnek a bajok, egyedül maradsz." De rögtön hozzátette: 1944 a humanizmus története is, "nem maradtunk egyedül". A fotódokumentációs kiállítás az ENSZ New York-i székházából indult útjára Észak-Amerikában, washingtoni bemutatásában pedig közreműködött az Amerikai Magyar Koalíció, a Mensch alapítvány, a Lantos alapítvány, valamint a magyar, az izraeli és a svájci nagykövetség is.

Lutz 1942 és 1945 között szolgált Budapesten. Több tízezer menlevelet állított ki zsidóknak, és 76 házat nyilvánított diplomáciai védettség alatt lévőnek. Az Üvegházban, ahol a svájciak kivándorlási osztályt is létrehoztak a zsidók Palesztinába menekítésére, mintegy háromezren leltek menedékre. A jeruzsálemi Jad Vasem intézet 1964-ben emelte Lutzot a Világ Igazai közé, Izraelben és Svájcban utcát is elneveztek róla. Bernben hunyt el, 1975-ben.