Brit kommandósokat fogtak el Líbiában
Ketten meghaltak és legalább harmincan megsebesültek vasárnap a felkelők és a kormányerők összecsapásában a kelet-líbiai Ben-Dzsavádban, amely Szirttől, Moammer Kadhafi szülőhelyétől mintegy száz kilométerre esik. A sebesültek között van egy francia újságíró is. A felkelők a túlerő hatására visszavonultak Rász Lanufba, ott próbálják kialakítani védelmi vonalukat. Az ellenállók egyike elismerte, hogy a kormányerők sokkal jobban vannak felfegyverezve, nehézfegyvereik ellen képtelenség kézifegyverekkel védekezni, s ha a külföld nem segít, vérfürdő lesz Líbiában – írta az AFP.
Fegyverzajra ébredt vasárnap a főváros, Tripoli is. Sokáig nem lehetett tudni a lövöldözés okát, majd az állami televízió adott rá magyarázatot: a kormányerők ünnepelték így két stratégiai fontosságú város, az-Závija és Misztráta visszafoglalását. A Kadhafi egyik fiához közelálló al-Líbia tévécsatorna azt is bejelentette, hogy visszafoglalták az eddig ellenzéki kézen lévő Tobrukot, s Rász Lanuf olajkikötőt is, ám ez utóbbit a felkelők is, s a velük lévő nyugati újságírók is cáfolták. Az állami televízió szerint a rezsimhez hű erők megindultak az ország második legnagyobb városa, a keleti országrészben fekvő Bengázi ellen is. Ez utóbbi település a Kadhafi ellen két hete kirobbant népfelkelés központja, ott működik az ideiglenes kormány és a harcokat koordináló katonai tanács is – emlékeztetett a Reuters.
Kadhafi szombaton exkluzív interjút adott a párizsi Le Journal du Dimanche című lapnak, s újból azt bizonygatta: ő a terrorizmus, az al-Kaida ellen harcol, s ezért fel nem foghatja, miért nem támogatja küzdelmét a Nyugat. Az ezredes azt szeretné, ha az ENSZ vagy az Afrikai Unió vizsgálóbizottságot küldene országába, s segítene a válság leküzdésében, ellenkező esetben menekültek tömege árasztja el Líbiából Európát.
A Sunday Times című vasárnapi brit lap úgy értesült, hogy a brit hadsereg különlegesen kommandója, a SAS és a külföldi hírszerzés, az MI6 nyolc fős egységét elfogták a líbiai ellenállók. A hír azért különös, mert a kommandó egy brit diplomatát kísért, aki megkísérelte felvenni a kapcsolatot a lázadókkal. A hat kommandósból és két hírszerzőből álló egységet az ellenállók által ellenőrzött Bengáziba vitték, később azonban hivatalos brit közbenjárásra elengedték őket és elhagyhatták az országot. Az akcióra a líbiaiak „dühödten reagáltak”, s azt üzenték David Cameron brit miniszterelnöknek: Londonnak előbb el kell ismernie az ellenzéket Líbia törvényes képviselőjének, mielőtt tárgyalni kívánna vele. A líbiai ellenzéki erők már azt a SAS-akciót is ellenszenvvel fogadták, amelynek során a különleges alakulat C-130-as szállítógépeken háromszáz külföldi olajmunkást menekített ki a sivatagból.
A Bengáziban kikiáltott átmeneti kormány, a Nemzeti Líbiai Tanács bejelentette: mostantól az észak-afrikai ország egyetlen hivatalos képviselőjének tartja magát. A volt líbiai igazságügyminiszter által vezetett harminctagú testület több tagját, köztük a katonai főparancsnokot és a „külügyminisztert” is megnevezték. (BBC)
