Bulldózerekkel romboltak le egy dzsámit Tripoliban szombaton. Két nappal korábban a Líbia fővárostól keletre lévő Zletan városban támadtak meg és semmisítettek meg fanatikusok egy másik iszlám szentélyt, elpusztítva ott egy XV. századi könyvtárat. Mindkét támadás szufi szentélyek ellen irányult. Nem sokkal korábban Timbuktuban, Mali hírneves sivatagi városában pusztítottak el a vallási fanatikusok több szufi szentélyt.

Ezek szerepeltek az UNESCO világörökség-listáján is. A szombati líbiai rombolást  feltehetően hatalmi pártfogással végezték. Mohamed al-Magariaf a líbiai parlament elnöke televíziós beszédében felháborodottan kelt ki amiatt, hogy a rombolásban „forradalmárok” és a biztonsági erők tagjai is részt vettek. A hírügynökségi jelentések szerint a pusztítást végrehajtók lezárták a környéket, s arra hivatkoztak, hogy a belügyminisztériumtól kaptak engedélyt az akcióra. Az al-Saab dzsámiban – állították – fekete mágiát űztek a hívek, akik a szufi szentek sírjánál imádkoztak.

A Kadhafi-rendszer elleni harcokban  több egységgel vettek részt azok a vallási fanatikusok, akik azt hirdetik, vissza kell térni az iszlámnak Mohamed próféta idejében gyakorolt „tiszta” formájához. Ezeket nevezik szalafistáknak. Egyik fő célpontjuk a szufizmus, az az iszlám vallási irányzat, amelyben helye van a miszticizmusnak és a kiemelkedő vallási alakok tiszteletének.

A szufi hívők szívesen keresik fel szentjeik sírjait (törökül türbe), hogy ott imádkozzanak. (Egyébként ilyen szufi zarándokhely a Gül baba bektasi dervis síremléke a budapesti Mecset utcában.) Sokan emlékeztetnek, hogy Tunéziában is hasonló (némileg  szelídebb) események voltak nemrég. Pakisztánban is rendre támadják a szufi és síita szent helyeket. Kérdéses, milyen fordulat következhet be a vallásilag és etnikailag sokkal színesebb Szíriában a diktatúra szétesésével.