A szemét ugyanis – mint sok minden más – országos politikai és egyben pártügy Libanonban, ahol lényegében két tábor néz egymással farkasszemet.
Az egyik a síita Hezbollah, amelyet Szíria és Irán támogat (Szíria amúgy is magáénak tekinti a tízezer négyzetkilométeres államot), míg a másik a Szaad Hariri volt kormányfő vezette, Szaúd-Arábia és a nyugati államok által felkarolt blokk.
|
Bejrút: völgy a szeméthegyek között
Jamal Saidi / Reuters |
Az Izraellel és Szíriával is határos, egykor szebb napokat látott Libanont ma már nem a Közel-Kelet Svájcaként, hanem inkább bukott, működésképtelen államként emlegetik.
Az civakodó szekérvárak egy éve képtelenek megállapodni az új államfőről, a kormány működésének hatásfokát nemzetközi szervezetek katasztrofálisnak tartják. Libanonban tucatnyi palesztin menekülttábor található, ezekben közel 450 ezer ember lakik. A helyzetet súlyosbítja a szíriai menekülthullám: a 4,5 millió lakosú országba becslések szerint közel 1,2 millió menekült érkezett a keleti szomszédságból.
A Tamam Salam vezette kormány a minap új szemétkezelési tervvel rukkolt elő. Ennek lényege, hogy újranyitnák az állítólag túltelítettség miatt bezárt Naameh lerakót, s közben létrehoznának két új telepet. Az érintett térségek azonban hevesen tiltakoznak, hogy „rájuk borítsák” a nyugati szinten fogyasztó Bejrút minden szemetét.
Ziad Abichaker, a hulladék-újrafeldolgozó technológiákra szakosodott Cedar Environmental szakértője azt mondta az AFP-nek: Libanonban jelenleg a hulladék alig nyolc százalékát dolgozzák fel.
A kisméretű hegyvidéki országban már középtávon sem tudnak elég szemétlerakót kialakítani. Azaz ha a libanoniak nem akarnak megfulladni saját szemetükben, az elkövetkező években csodát kell tenniük azzal, hogy sorra építik és nyitják meg a hulladékfeldolgozókat.
Az al-Arabiya News szerint az utcai összecsapásokat is okozó szemétháború egyik érdekes kísérőjelensége, hogy a fiatal és munkaidő után tüntető civilek a demonstrációkról az éjszakai klubokba, diszkókba vonulnak, ahol hajnalig mulatnak. – A bulizást a polgárháború sem szakította félbe.
Az elmúlt negyven évben generációk nőttek fel úgy, hogy semmi sem fog változni – nyilatkozta Ghida Abdel Sater.A 21 éves aktivista szerint azonban a dolgok most változnak. A fiatalok – látva Szíria tragédiáját – jó kormányzást, működő államot akarnak. S ebben a bárok, diszkók tulajdonosai is támogatják őket.
