A tavaszi kormányváltás óta lezajlott belpolitikai változások mellett szembeötlő a Budapesten tapasztalható külpolitikai irányváltás is - állapította meg csütörtökön közölt írásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Reinhard Olt, a konzervatív újság bécsi tudósítója szerint az Orbán-kormány a közép-európai együttműködés erősítésén fáradozik. Ebben központi szerepet kap a visegrádi csoporton belüli laza kooperáció. A magyar-szlovák viszonylatban fennálló zavarforrásokat - így a pozsonyi államnyelvtörvényt vagy a külföldi magyarok kettős állampolgárságát - kizárólag kétoldalú tárgyalásokon kívánják semlegesíteni és lehetőség szerint megszüntetni. Nincs szükségünk harmadik fél segítségére és közreműködésére - idézte a német lap Martonyi János külügyminiszter Bécsben elhangzott kijelentését.

A visegrádi négyek fóruma jelentős bővítés előtt áll. Ízelítőt adott ebből a legutóbbi EU-csúcson előterjesztett magyar-lengyel kezdeményezés, amely azt célozta, hogy a nyolc reformország költségvetési hiányának kiszámításakor vegyék tekintetbe a nyugdíjrendszer megreformálását célzó pénzügyi erőfeszítéseiket. A regionális együttműködés súlyának növelése érdekében a jövőben Bukarest és Szófia is bekapcsolódna a visegrádi fórumba.

Bécsben járva Martonyi kifejezetten dicsérte a magyar-román kapcsolatokat, amelyek évtizedek óta nem voltak olyan jók, mint most. Hogy a viszony szorosabbá vált, azt jelzi a FAZ tudósítója szerint az is, hogy Traian Basescu elnök már másodszor volt vendége a nyári tusnádfürdői rendezvénynek, s ott kijelentette: a magyar-román megbékélést egy újjáalakuló közép-európai térség pillérének tekinti.

A kooperáció bővítésének a szándékát alátámasztja, hogy mind a visegrádi államokban, mind Romániában középjobb kormányok vannak hatalmon. A fenti szándék ráadásul találkozik Lengyelország és Románia külpolitikai ambícióival. Mindkét állam erősen figyel Ukrajnára. Bukarest emellett Moldovát is szeretné bevonni a közép-európai együttműködésbe - azt az országot, amelynek lakossága kétharmad részben románokból áll.

A Magyarország és szomszédai között közép-európai politika címszóval zajló folyamatok másik kódja a Duna-térség stratégia. A Duna menti térségre vonatkozó stratégia ma sokkal nagyobb szerepet játszik az európai politikában, mint azt akár két évvel ezelőtt gondoltuk - idézte a FAZ az osztrák külügyminisztert. Michael Spindelegger fáradhatatlanul érvel kedvenc projektje mellett, amelynek célja európai politika kidolgozása egy százmilliós térség számára. Az Európai Bizottság várhatóan még decemberben engedélyezi a tervet, s a Duna-térség stratégiájának hivatalos jóváhagyására a magyar EU-elnökség alatt, 2011 első felében kerülne sor.