Brüsszelnek nem tetszik a görög fal

Az elítélő reagálások és mindenekelőtt Brüsszel nemtetszése miatt Athén meghátrálni látszik annak a határkerítésnek az ügyében, amellyel a Törökország felől érkező illegális bevándorlókat szerette volna feltartóztatni.

Három évvel ezelőtt még azt ünnepelte a világ, hogy lyukat ütöttek a görög-török falon, s három évtized után egyesült Nicosia görög és török fele. A ciprusi példa, a Ledra utca megnyitása azonban nem lett ragadós, sőt inkább az ellenkezője történt. Az újév első napján olyan hírek kaptak lábra, hogy az USA és a Mexikó közötti határon húzódó fal mintájára a kéretlen bevándorlást megakadályozandó akadály építését tervezi az athéni kormány. A 206 kilométer hosszú görög-török határ mentén húzódó fal tervéről Hrisztosz Papucisz polgárvédelmi miniszter, volt görög EU-biztos beszélt egy interjúban.

Greek border policemen, a patrol dog and an officer of Frontex border agency patrol across border line with Turkey near Orestiada town,in northern Greece, in this November 11, 2010 file photo. Greece plans a 12.5 km fence at its border with Turkey to
Greek border policemen, a patrol dog and an officer of Frontex border agency patrol across border line with Turkey near Orestiada town,in northern Greece, in this November 11, 2010 file photo. Greece plans a 12.5 km fence at its border with Turkey to prevent a wave of immigrants from flowing into the country, its public order minister said on Monday. REUTERS/Vassilis Ververidis/Motion Team/Files (GREECE - Tags: POLITICS CRIME LAW ANIMALS)

Az Európai Bizottság azonban szóvivője útján Athén tudtára adta: nem nagyon tetszik neki az építmény ötlete. A Barroso-bizottság szerint az efféle kerítések csupán rövidtávú intézkedésként működnek, más kérdés, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskörbe tartozik, azaz a görögök azt csinálnak, amit akarnak.

Athén érteni látszik a szóból, és a görög tárcavezető önmagát korrigálva hétfőn kijelentette: a három méter magas műszaki zárat egyelőre csak 12,5 kilométer hosszan tervezik felhúzni a két ország természetes határának számító Évrosz folyó „gyenge pontjainál”, Oresztiada város térségében.

Görögország jó ideje küzd az illegális bevándorlók egyre növekvő özönével, akik újabban a túlságosan veszélyes vízi utat szárazföldire cserélték, s nem Olaszországon, hanem Görögországon keresztül próbálnak bejutni a schengeni övezetbe. (A becslések szerint évente 120 ezer illegális bevándorló érkezik Görögországba.) Athén októberben az EU határőrizeti ügynökségének, a Frontexnek a segítségét kérte, jelezve, hogy egyedül képtelen megbírkózni a problémával.
S valóban, a számok is erre utalnak. Noha november óta a Frontex által küldött 200 határőr segítsége ellenére jelentősen csökkent az Évrosz folyón átkelő illegális határátlépők száma, még mindig megközelíti a napi kétszázat.

Görögországon keresztül jut uniós területre az EU-tagállamokba érkező illegális bevándorlók 80 százaléka. S a probléma szenvedő alanyai maguk a görögök, akik egyébként is megszenvedik a gazdasági válságot. A görög városokban reményt vesztett bevándorlók ezrei koldulnak, s a kikötőkben folyamatosan százak próbálkoznak feljutni valamelyik Olaszországba tartó komphajóra. A hatóságok hétfőn is több tucat ilyen menekültet vettek őrizetbe a nyugat-görögországi Pátra, illetve Igumenitsza kikötővárosok közelében.

Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő a héten Törökországba látogat, s a bevándorlás kérdése nyilván tárgyalásainak előterébe kerül majd.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.