A dokumentumot magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, aki egy péntek reggeli interjúban azt is megerősítette, hogy a szerződés Magyarországra csak az után vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához. A legoptimistább becslések szerint sem valószínű, hogy Magyarország 2018 előtt belépésre alkalmas állapotban lenne – jelezte a miniszterelnök. Hozzátette: a paktum segítheti az euró megerősítését, márpedig a közös pénz ereje határozza meg, hogy az európai gazdaság hol foglal helyet a világgazdaságban – így alapvetően meghatározza Magyarország jövőjét is.

A paktum értelmében az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek. Ez a szerződés tartalmazza az úgynevezett adósságféket is, vagyis a belső államadósság féken tartásának kötelességét. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eurózóna egyik országa sem költhet többet annál, mint amennyi bevétele van. Nem mintha ez bármelyiküknek sikerült volna; a 27 EU tagállamból is csak Svédország mérlege pozítív, ám Stockholmon számonkérni a szerződést nem lehet, mert a skandináv ország nem tagja az eurózónának.

Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más kiemelt törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Újdonság, hogy a vállalások betartásának ellenőrzésében, illetve a szerződéstől eltérő aláírók szankcionálásában a korábbinál nagyobb szerephez jut az Európai Bíróság. Megerősíti az új szerződés azoknak a szabályoknak egy részét is, amelyeket már a – tavalyi magyar elnökség alatt kidolgozott – „hatos jogszabálycsomag" is tartalmazott, mint például automatikus szankciókat arra a esetre, ha egy ország tartósan túllépi a háromszázalékos – nem strukturális – deficitküszöböt. Az állam- és kormányfők reményei szerint a szerződés tovább erősíti az EU-nak az újabb adósságválságok megelőzését célzó képességét. 

A megállapodást az aláíró országokban még nemzeti törvénykezési szinten meg kell erősíteni.

„Lehetetlen dolog”

Az új szerződést Nagy-Britannia és Csehország szuverenitási és bürokratikus aggályokra hivatkozva nem szignálta, Írországban pedig népszavazás kell a végső jóváhagyásához. London álláspontja szerint a paktum „több bürokráciát és több jogi bonyodalmat jelent", a cseh kifogások lényege pedig az, hogy a dokumentum túlságosan az államháztartási hiányra összpontosít az adóssággal szemben, ráadásul külön euróövezeti csúcsértekezleteket ír elő.

Ami a paktum által az eurózóna-tagországokra kényszerített pénzügyi szigort illeti, máris van, aki kibúvót keres: Spanyolországnak a 8,5 százalékos költségvetési hiányt idén 4,4 százalékra kellene lecsökkentenie ahhoz, hogy jövőre az előírt három százalék alá tudja szorítani. Mivel Spanyolország az eurózóna tagja, ha ez nem sikerül, azonnali és sokkal szigorúbb szankciókat szabhatnak ki rá, mint például Magyarországra, amelyet az Európai Bizottság nemrég a kohéziós támogatások részleges felfüggesztésével fenyegetett meg. Mariano Rajoy spanyol kormányfő Brüsszelben most azért lobbizik, hogy az EU rugalmasan kezelje országa költségvetési problémáit.

De lobbizik Orbán is, aki megpróbál minél több szövetségest találni ahhoz, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában ne találjon támogatásra a bizottsági javaslat. Ugyanakkor brüsszeli források szerint a magyar kormány érveinek első számú címzettje egyelőre még maga a bizottság, amelyet Budapest szeretne lebeszélni a kohéziós alapok felfüggesztéséről.

Orbán pénteken az MR1-Kossuth Rádióban ennek kapcsán arról beszélt, biztos benne, hogy Brüsszel nem fog elvonni Magyarországtól kohéziós támogatásokat 2013. január 1-től. Bár a pénzügyminiszterek tanácsa a hónap közepén várhatóan azt kezdeményezi majd, hogy a következő évben függesszék fel a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részét, mindenki „készpénznek veheti, hogy 2013 januárjában Magyarországtól egyetlen petákot sem fognak elvonni” – fogalmazott a miniszterelnök a rádió 180 perc című műsorában, hangsúlyozva, hogy a Budapest ellen 2004 óta zajló túlzottdeficit-elárás „technikai jellegű” vizsgálatnak számít. „A magyar számok jók", idén és jövőre csak hét EU-tagállamban lesz alacsonyabb a hiány a magyarországinál. „Lehetetlen dolog, hogy egy ilyen jó pozícióban lévő országtól bárki akár egyetlen fityinget elvegyen" – vélte a miniszterelnök.

A pénteki brüsszeli aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke mindenesetre azt hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU gazdasági és pénzügyi egysége iránt.