A Bizottság csütörtökön közzétett elemzésének az a végkövetkeztetése, hogy sem az EU működését szabályozó  szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban tett látogatására. Ezért a Bizottság véleménye szerint a kötelezettségszegésre történő hivatkozás a jelen esetben megalapozatlan. Valójában a szerződés és a másodlagos jogforrások szövegéből, összefüggéséből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag  magánjogi jogalanyként, (a személyek alapvető joga) nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat. Az államfőkre ugyanis a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak. Továbbá – jelzi a Bizottság - az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.

Magyarország azt nehezményezi, hogy Szlovákia 2009. augusztus 21-én megtagadta, hogy Sólyom László szlovák területre lépjen. A Bizottság által a szöveghez fűzött háttérinformáció emlékeztet rá, hogy Magyarország elnöke azzal a céllal kívánt ellátogatni Szlovákiába, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatóünnepségén, amelyet egy révkomáromi  magánegyesület szervezett. A szlovák hatóságok úgy értékelték, hogy az elnök látogatásának időpontja, amely Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának 41. évfordulójára esett, közbiztonsági kockázatot jelentett. Ezért úgy döntöttek, hogy a magyar fél által is hivatkozott irányelv alapján nem engedik be az elnököt az ország területére. A magyar hatóságok 2009 októberében panasszal fordultak az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben kérték, hogy a Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben az említett irányelv (2004/38/EK) irányelv megsértése miatt.

A Bizottság azt válaszolta, hogy az adott körülmények között nincsen lehetősége kötelezettségszegési eljárást indítani, mivel az egyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban tett hivatalos látogatására nem vonatkoznak az uniós jog rendelkezései. A tagállamok egyedüli joga a saját kétoldalú diplomáciai kapcsolataik irányítása. Magyarország ezután hivatalosan is a Bizottsághoz fordult, most már a bírósági procedúra megindításának szándékával.

Magyarország bajkeverő lesz

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője úgy nyilatkozott, hogy nem lehet egyetérteni az Európai Bizottság „dodonai” állásfoglalásával. Meggyőződése szerint nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy az uniós jog alapján az államfőre nem vonatkozik a személyek szabad mozgásának lehetősége. Szerinte az Orbán-kormánynak most fel van adva a lecke, és indokolt, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz forduljon. A szocialista politikus  hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetközi jogászoknak össze kell ülniük, és nagyon alaposan meg kell vitatniuk a kérdést, elő kell készíteniük a magyar fellépést. Tabajdinak ugyanis - mint mondta - vannak bizonyos aggályai a bírósági utat illetően: szerinte elképzelhető, hogy Magyarországot bajkeverőként állíthatják be most, az állampolgársági és a nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadása után. Azt mondta, hogy az állampolgársági törvénymódosítással szemben ugyan nem lehet sok mindent felhozni, de annak elfogadása nem volt előkészítve, a nemzeti összetartozásról szóló törvény pedig tartalmában is vitatható.

Pozsony önvizsgállatra int

A szlovák külügyminisztériumnak meggyőződése, hogy Sólyom László megakadályozott tavalyi révkomáromi látogatásának ügye az egyik félnek sem használt, s hogy az ügy az Európai Bizottság döntésével befejeződik. Pozsony azt reméli, hogy az EB állásfoglalása „ugyanakkor önvizsgálatra való ösztönzésként fog szolgálni azok számára, akik a vétkest csak az egyik oldalon látták” – jelentette ki Peter Stano szlovák külügyi szóvivő csütörtökön. A minisztérium az EB határozatát a szlovák érvelés megerősítéseként értékeli. – A bizottság igazat adott a Szlovák Köztársaság állításainak, hogy egy ország elnöke nem látogathat meg egy másik uniós országot annak jóváhagyása nélkül, illetve hogy az állami vezetők ilyen látogatásait nem lehet magánlátogatásnak tekinteni – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Sólyom László a Révkomárom és Komárom közötti Duna-hídon nyilatkozik az újságíróknak