A kancellár hangsúlyozta, hogy az európai közösség maradó 27 tagállamában élőknek egyértelművé kell tenni, milyen értéktöbbletet jelent az Európai Unió. A múltban voltak olyan problémák, hogy a lakosság néhány jogos érdekét nem az EU érvényesítette - tette hozzá.
|
Angela Merkel Berlinben
Hannibal Hanschke / Reuters |
Merkel hangsúlyozta: a britek konkrét kilépésével kapcsolatos tárgyalások nem arról szólnak, hogy más EU-tagországokat elrettentsenek a hasonló népszavazásoktól. Előző nap több ország - például Hollandia és Franciaország - euroszkeptikus pártja felvetette a brithez hasonló népszavazás kiírásának lehetőségét. A német kancellár úgy vélte, hogy a Londonnal folytatott egyeztetéseknek nagymértékben szakszerűen és objektíven kell levezetni, hiszen az EU Nagy-Britanniával a NATO-ban és számos más nemzetközi fórumon a jövőben is együtt fog dolgozni.
Hollande: Most mi lesz?
A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről az egész világ számára kérdéseket vet fel Francois Hollande szerint. A francia elnök hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britannia kiválását szabályszerűen kell lebonyolítani. A Brexit "természetesen nem jár következményekkel Nagy-Britanniának az ENSZ-ben betöltött szerepére" - mondta szombaton a köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt. "De tény, hogy az egész világ azt kérdezi, mi fog most történni?" - tette hozzá Francois Hollande. A francia elnök megismételte, hogy "nagyon sajnálja a brit választást", de "tiszteletben tartja, mert ez a demokrácia". Azt is megerősítette, hogy a Brexit "minden következményét le kell vonni".
"Az Európai Unió keretein belül most meg kell szerveznünk a kiválást, de azt rendben, és azon szabályok szerint kell lebonyolítani, amelyeket előírnak a szerződések" - hangsúlyozta.
|
Francois Hollande az Elysee Palotában
Jacky Naegelen / Reuters |
David Cameron brit miniszterelnök pénteken azt mondta, hogy a helyét októberben átvevő utódára hagyja, hogy elindítsa a kilépés várhatóan kétéves folyamatát. A miniszterelnöki poszt várományosának tekintett Boris Johnson pedig úgy vélte, hogy nem kell siettetni a távozás folyamatát az EU-ból. Ezzel szemben a francia diplomácia azt hangoztatja, hogy más uniós országokkal, köztük Németországgal együtt, határozott álláspontot képvisel Nagy-Britanniával szemben, és szeretné elkerülni, hogy a britek bizonyos uniós előnyök megtartása érdekében elhúzzák a kilépési tárgyalásokat. Elemzők szerint Párizs a dominóhatás elkerülése, illetve az euroszkeptikusok lelkesedésének lehűtése érdekében is a gyors kiválást szorgalmazza. A francia elnök kiemelte, hogy a Brexit ellenére Franciaország "fenn kívánja tartani kapcsolatait Nagy-Britanniával" gazdasági téren, a migráns- és a menekültválságot, valamint a védelmi kérdéseket illetően.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Francois Hollande pénteken folyamatosan egyeztetett Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, szombat délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel beszélt telefonon, este pedig Matteo Renzi olasz miniszterelnököt várja hivatalába egy informális vacsorára.
Angliai magyar szervezet: bizonytalan a helyzet
Teljesen bizonytalan a helyzet Nagy-Britanniában, óriási meglepetést okozott a britek döntése, miszerint kilépnek az Európai Unióból - mondta a Magyarok Angliai Országos Szövetségének (Maosz) elnöke a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában. Lindop Márta szerint például drágább lesz utazni Magyarországra. Emellett míg eddig szabadon lehetett dolgozni, most viszont az is kérdés, hogy a kilépést követően lesz-e erre lehetősége az újonnan Nagy-Britanniába érkezőknek. Az elmúlt években rengeteg fiatal érkezett és vállalt munkát, ők biztos elgondolkodnak majd a hamarabbi hazatérésen, főleg mivel nehezebbek lesznek az életkörülmények - jegyezte meg. (MTI)
Kurz: Vissza kell nyerni a bizalmat
Mélyreható reformokra és a menekültválság sürgős megoldására van szükség az unióban - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Die Presse című osztrák napilap szombati számában nyilatkozva. A tárcavezető szerint az uniónak a jövőben többnek kell lennie, mint ami eddig volt, csupán már Nagy-Britannia nélkül. Meg kell oldani a menekültválságot, máskülönben nőni fog a kilépést pártolók száma más országokban is. "Ez volt a brit választás fő témája is, az emberek készek voltak a gazdasági károk ellenére is az unióból való kilépést választani" - nyilatkozta Kurz.
A tárcavezető úgy véli, hogy ugyan Nagy-Britannia kilépésével az unión belüli hatalmi viszonyok változni fognak, azonban most szerinte a legnagyobb problémát az jelenti, hogy vissza kell nyerni az emberek bizalmát az unióban. Meglátása szerint az emberek azért elégedetlenek az unióval, mert aktuális követeléseiket nem teljesíti.
Kurz szerint most nem az európai integráció további elmélyítése a kérdés, az emberek nem azért elégedetlenek az EU-val, mert nem elég mély az együttműködés, hanem azért, mert nem képes megfelelni a jelenlegi kihívásoknak. Egy erősebb Európának csak a kül-, a védelmi és a biztonságpolitika nagy kérdéseiben van helye, más területeken az EU-nak vissza kell vennie a jogosítványaiból, a nemzetállamokra kell hagyni a döntést - vélekedett az osztrák külügyminiszter.
Erdogan: Ezzel még nincs vége
Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból mindkét fél számára egy új korszak kezdete, amelyben Európa további szakadásokkal számolhat - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek késő este, a böjttörő vacsora után Isztambulban. Az államfő elismerte: Ankara az egész világhoz hasonlóan arra számított, hogy Nagy-Britannia az unióban marad. Figyelmeztetett: az EU-nak további országok kiválásával kell szembenéznie, ha nem tudja megújítani menekültpolitikáját, és tovább mélyíti az ellentmondásokat. A török elnök úgy vélte, hogy Európának a migránsválsághoz való "embertelen és erkölcstelen hozzáállása" vezetett az egyes tagországok nézeteltéréseihez Brüsszel szavahihetőségét illetően.
Kiemelte: ha az Európai Unió őszinte önvizsgálatot tart, és gyorsan megteszi a szükséges lépéseket, Törökország csatlakozik a közösséghez. Erdogan szerdán jelezte: Törökország a brit példához hasonlóan népszavazást tarthat az EU-csatlakozás kérdéséről, ha az unió rosszindulatúan, iszlámellenessége miatt visszatartja a folyamatot. A britek kilépését pártolók a népszavazási kampányban azt hangoztatták, hogy törökök milliói áraszthatják el az Egyesült Királyságot, ha Nagy-Britannia az unióban marad, Törökország pedig belép. A török elnök szerint nem Törökországgal van a gond, hanem magával az unióval, amely Ankarával szemben kettős mércét alkalmaz.
Erdogan beszédében ismét felidézte David Cameron brit miniszterelnök szavait, aki személyes találkozóikon korábban mindig azt hangsúlyozta, hogy Ankara mellett áll, és mindent megtesz azért, hogy Törökországot mihamarabb felvegyék az unióba. Cameron májusban a britek bennmaradása mellett érvelve mégis úgy fogalmazott, "az eddigi török lépéseket tekintve nem valószínű, hogy Törökország a 3000. év előtt csatlakozik az Európai Unióhoz". A török politikus úgy látja, hogy a brit kormányfő "3 napot sem bírt ki" a referendum eredményének kihirdetését követően, máris bejelentette lemondását. Az Egyesült Királyság hagyományosan támogatta Törökország felvételét az Európai Unióba.
Törökország 1963-ban az Európai Gazdasági Közösséggel írt alá társulási megállapodást, 1987-ben jelentkezett az unióba, de a csatlakozási tárgyalások csak 2005-ben kezdődtek el. A március 18-i menekültügyi megállapodás értelmében egyelőre még a török állampolgárok schengeni vízummentességének kérdése is megválaszolatlan. Brüsszel 72 feltétel teljesítésére kérte Ankarát, ezek túlnyomó többségének Törökország eleget tett, az EU szerint túl tágan értelmezett terrorellenes törvényén azonban a fenyegetettségre hivatkozva nem hajlandó enyhíteni.
Politológus: kiábrándultak az emberek az európai politikai elitből
Galló Béla politológus szerint a csütörtöki brit népszavazás eredménye az Egyesült Királyság uniós tagságáról nagyon komoly üzenet, az emberek áttételesen azt fejezték ki, hogy kiábrándultak az európai politikai elitből. A szakértő az M1 aktuális csatorna szombati műsorában kifejtette: az igazi probléma, hogy az európai társadalmak döntő többsége úgy érzi, Európa nem teljesíti több évtizedes szociális ígéretét. Ez csapódik le a migrációellenességben is, nem annyira a színesbőrű emberekkel, hanem a Kelet-Európából érkező bevándorlókkal szemben - tette hozzá. A szakértő szerint Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból kicsit túl van dimenzionálva, gazdaságilag nem változik sokat a helyzet, a közös piac módosul, de nem nagyon sérül. Az Angela Merkel német kancellár által hétfőre összehívott egyeztetést pedig úgy kommentálta, hogy "az egyenlőbbek között is mindig vannak egyenlőbbek", az alapító országok találkozója nem túl demokratikus lépés, de politikailag bevett szokás. (Merkel hétfőre Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt hívta egyeztetésre Berlinbe.) (MTI)
