Brazília közel kilencszázmillió dollárt enged el afrikai országok tartozásából – jelentette be szombaton Thomas Traumann, Dilma Rousseff brazil elnök szóvivője. A döntés célja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, a három fő kedvezményezett pedig a Kongói Köztársaság, Tanzánia és Zambia, de nem kell adósságot visszafizetnie többek között Elefántcsontpartnak, Mauritániának, Gabonnak, Szenegálnak és Szudánnak sem. A legtöbbel – 352 millióval –, Brazíliának a Kongói Köztársaság tartozik, amelyet Tanzánia (237 millió dollár) és Zambia (113 millió dollár) követ.

A brazil bejelentés Roussef legutóbbi afrikai látogatásán hangzott el, amelyet az elnök asszony Addisz-Abebában tett – három hónap alatt az elnök asszony harmadik alkalommal ment el a fekete kontinensre. Az etióp fővárosban az Afrikai Unió 54 országa gyűlt össze megünnepelni a jogelőd, az Afrikai Egységszervezet (OUA) megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Ahogy a bejelentésben Traumann fogalmazott, a „különleges kapcsolatnak” Afrikával stratégiai jelentősége van a brazil külpolitika számára. Ezt tanúsíthatja többek között az is, hogy a fekete kontinens országainak és a világ hetedik legnagyobb gazdaságának a kereskedelme tíz év alatt az ötszörösére – a 2000-es ötmilliárdról a 2010-es 26 és félmilliárdra – nőtt az úgynevezett Dél-Dél együttműködés keretében. És ez többé-kevésbé semmi ahhoz az ötszázmilliárdhoz képest, amely az előrejelzések szerint 2015-re a kétoldalú kereskedelem lesz a feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – és Afrika között.

Ahogy a riválisokat, Brazíliát is nyilván a fekete kontinens természeti kincsei érdekelik, amiért a brazil cégek már milliárdokat fektettek be az olajkitermelésbe és a bányászatba, nem beszélve a nagy infrastrukturális projektekről, amelyekért a BRICS-országokkal fut versenyt. (Az Afrikai Unió addisz-abebai székházát, amelyben Roussef a héten járt, a kínaiak építették fel.) Brasilia tíz év alatt 19 új nagykövetséget is nyitott szerte Afrikában, de a jelenlétét nem mindenhol nézik jó szemmel. A múlt hónapban több száz mozambiki tüntető állta el egy brazil tulajdonban lévő, épülő szénbánya bejáratát, mert nem kapták meg az ígért kárpótlást földjeik elhagyásáért.